Katona József: Bánk bán (elemzés)
A Bánk bán műfaja, stílusa, nyelvezete és verselése
A Bánk bán műfaja történelmi dráma, azon belül romantikus nemzeti tragédia.
Katona József érzelmi válságokat jelenít meg a darabban, de túllép a szentimentalizmuson és már a romantika formanyelvét alakítja. A mű nyelvezete és jellemábrázolása (különösen Bánk karaktere) romantikus, szerkezeti fegyelmezettsége miatt és problematikája révén viszont még a klasszicista drámák jegyeit viseli magán.
Befogadásának legnagyobb nehézsége a nyelvezet, ugyanis tele van archaikus, régies kifejezésekkel, amelyeket ma már nem értünk (külön lábjegyzetben kell magyarázni őket).
A Bánk bán ugyanis a magyar nyelv fejlődéstörténetének egy átmeneti korszakában íródott, amikor már túl voltunk a Kazinczy-féle nyelvújításon, de még nem történt meg a Vörösmarty nevével fémjelezhető valódi nyelvi forradalom, se az új magyar költői nyelv kanonizációja.
Ugyanakkor tény, hogy a dráma legfőbb értéke éppen a nyelve. Az egyes szereplők mindig a lelkiállapotuknak, habitusuknak megfelelő nyelven szólalnak meg, ezzel Katona József alkalmassá tette a nyelvet az érzelmi különbségek visszaadására.
Szerb Antal szerint a Bánk bán nyelve „a végsőkig feszült indulatok nyelve”, melynek minden mondata „a vihar előtti párázattól terhes”, és amely „az első intonációtól az utolsó szóig magával ragad, és kiváltja azt a megrázkódtatást, a katarzist, ami a klasszikus hagyományok óta a tragédia célja”.
A szövegben retorikus felépítettségű monológok és az érzelmi zaklatottságot jelző hiányos mondatok váltják egymást. Jól él az író az alapvető közlésformák metaforikus jelentésével (pl. Jó éjszakát!), egyes megoldásai Vörösmarty erőteljes képeit idézik.
A Bánk bán verselése: blank verse, a nemzeti tragédiák kötelező metruma.
A cselekmény helyszíne és időpontja
Idő: A cselekményt az író a magyar történelem egy korai időszakába helyezi vissza: II. Endre uralkodása idején játszódik (a történelemkönyvekben II. András, uralkodott: 1205-1235).
A konkrét időpont 1213. szeptember 27-28. (a történeti források szerint Gertrudist 1213. szeptember 28-án gyilkolták meg), de az ötödik szakasz egy-két nappal később játszódik (mivel az udvari gyász előkészületei már megtörténtek, Melinda már hazatért Tiborccal és Ottó elérte az országhatárt).
Katona tehát a régmúltból veszi a témát, de a darab a saját koráról is szól.
Helyszínek: a királyi palota, Petur háza (az összeesküvők Peturnál gyűlnek össze).
Katona nem nevezi meg a színhelyet konkrétan, így nem derül ki hogy földrajzilag hol játszódik a cselekmény. Annyi biztos, hogy a királyi palota Esztergomban, az akkori székvárosban volt, a királyné elleni merénylet pedig a Pilisben történt (a mai Pilisszentkereszt melletti kolostorban temették el). A dráma pontos helyszíne nyilván a pilisi erdő, a királyi udvartartás központja.
A dráma szerkezete
A Bánk bán szerkezete klasszikusan fegyelmezett, cselekménye több szálon fut. A helyszín és az idő egysége megvalósul benne. Két szálon indul a tragédia: 1. szerelmi szál (Bánk szerelme felesége, Melinda iránt), 2. politikai szál (összeesküvés a királyné ellen).
A dráma klasszikus felépítésű, 5 szakaszból (felvonásból) áll, előtte egy prológus található (Katona „Előversengés”-nek nevezi). Mindvégig Bánk bán áll a középpontban, az ő karaktere határozza meg a többieket. Minden szándék és erő rá irányul és benne összpontosul, minden sérelem egyben őt is sérti.
Katona szerzői utasításokat ad a drámához, ezek a zárójelben álló szövegrészek. Figyelmesen el kell olvasni őket, hogy megértsük a művet.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 6. oldalra!
Hozzászólások
Katona József: Bánk bán (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>