A szentimentalizmus a 18-19. század fordulóján keletkező irodalmi stílus, mely esztétikailag átmenetet képezett a klasszicizmus és a romantika között (ezek egymással szemben álló irányzatok voltak, és a szentimentalizmus a kettő között helyezkedett el). A „szentimentalizmus” szó eredete: latin sentio = érez, sensus = érzés, érzelem, vagy francia sentiment = érzelem.
Tovább!
A romantika kétségtelenül a legnagyobb hatású művelődéstörténeti korszak volt a 19. században, amely nemcsak a művészeti ágakat és az irodalmat érintette, hanem szellemi, politikai mozgalmakat is magába foglalt. Nagyon összetett, sokarcú irányzat volt, teli ellentmondásokkal: minden országban, időpontban és művészeti ágban mást és mást jelentett.
Tovább!
A felvilágosodás korának két uralkodó stílusirányzata volt: a klasszicizmus és a szentimentalizmus. Utóbbival külön esszében foglalkozunk, ennek az írásnak a klasszicizmus a témája, melyről kizárólag irodalmi vonatkozásban fogunk beszélni (de természetesen létezett más művészeti ágakban is, festészetben, szobrászatban, építészetben, zenében stb.).
Tovább!