Katona József: Bánk bán (elemzés)
Bánk hamleti vívódása
Bánk bán viselkedése Shakespeare Hamletjének bizonytalanságára emlékeztet, hiszen négy felvonáson keresztül szinte ő a legpasszívabb karakter.
Nem cselekszik, pedig sok bajnak elejét vehetné, ha tenne valamit. Például amikor belép egy oldalajtón és szemtanúja lesz annak, ahogy Ottó Melindát ostromolja, reagálhatna másképpen. Közbeléphetne, felfedhetné magát, lecsaphatna Ottóra, párbajra hívhatná ki a gaz csábítót. De ő semmi ilyesmit nem tesz, hanem döbbent zavarodottságában „megijedve szédeleg ki”, és cselekvés helyett csak hallgatózik.
Peturéknak sem ad semmi iránymutatást, mielőtt távozik a békétlenek gyűléséről: csak annyit mond nekik, hogy maradjanak együtt.
A királynét sem ő keresi fel, hanem Gertrudis hívatja magához, és talán meg sem ölné, ha az nem ragad tőrt.
Vajon miért tétovázik ennyit? Idővel észrevesszük, hogy a hezitálás oka Bánk intellektusa: ő ugyanazért határozatlan, amiért Hamlet: mert túl sokat tud, többet megért, mint a többiek, s átlátja a problémák bonyolultságát.
Ő látja, milyen tragikus helyzetben van az ország, és számol azzal a lehetőséggel, hogy a királyné elleni zendülés ártatlanok halálát okozná, sőt, még a király fájdalmára is gondol. Még Gertrudis viselkedését is megérti valamennyire: természetes, hogy a királyné éppúgy szereti a hazáját, mint a magyarok az övékét. A vívódó Bánk az empátia, a mérlegelés és a mindent megértés intellektuális hőse.
A nagyhangú Peturnak például sokkal könnyebb dolga van: ő aztán nem töpreng, nem tépelődik, nem mérlegel, nem vesz számba minden lehetőséget és nem látja át, milyen következményekkel járna a zendülése. Ő az a típus, aki csak tombol, és ha kiadta mérgét, akkor egyszer csak lecsendesedik.
Bánk nem olyan, mint Petur: Bánk visszafojtja az indulatait, fegyelmezi magát és gondolkozik. Ez a visszafojtott indulat teszi végül gyilkossá: mert ez tör ki belőle a királynéval folytatott beszélgetésen. Ha Bánk nem lenne végig olyan fegyelmezett (még a legfeszültebb órákban is), akkor aligha robbanna benne a feszültség ekkorát a végén.
Orosz László szerint, aki 1991-ben tartott előadást a Katona József 200. születésnapja alkalmából rendezett tudományos ülésszakon, Katona hasonló lelki alkatú volt, s műveiben elfojtott érzelmei, indulatai törnek fel. „Már átdolgozásaiban, dramatizálásaiban is megfigyelhető, hogy a cselekmény vezetésénél, bonyolításánál jobban érdekli a válságos léthelyzetbe került ember lelkének viharzása: gyakori monológjai – akárcsak lírai versei – ezt tárják elénk. Abban, hogy olyan, érzelmeit és indulatait befelé növesztő alakot teremtett, mint Bánk, hasonló lelki alkata segíthette.”
A Bánk bán értékvilága
A dráma által képviselt értékrendnek három fontos összetevője van.
1. A mű értékvilágának a csúcsán a becsület áll. A személyes tisztesség a mű egyik sarokköve: a tisztességünk elvesztése hiteltelenné és ezáltal cselekvésképtelenné is tesz.
Egy középkori magyar főúrnak, így Bánk bánnak is a becsülete elvesztése a legnagyobb csapás, ami érheti. Bánk rendkívüli módon kényes a saját jó hírére, úgy is mondhatjuk, hogy a „becsület fanatikusa”. Nyomasztó feladatokkal kell megbirkóznia és helyt akar állni a legnehezebb helyzetben is.
Hitvesi és hazafiúi becsületére is érzékeny: ha a becsülete sérül, az lelkiismereti problémákat okoz neki. Így Melinda és a haza becsületének megmentésével (vagy már csak azzal is, ha megbosszulja bemocskolásukat), közvetve a saját becsületét védi.
Sejti, hogy Gertrudis az ő jó hírére tör a Melinda körüli cselszövésekkel, és a sértettségét az váltja ki, hogy olyan támadást intéznek ellene, amely őt erkölcsileg megsemmisíti.
Ezért veszíti el annyira a fejét, ezért képes még arra is, hogy rajongva szeretett feleségét eltaszítsa magától és gyermekét megátkozza. Ugyanis amikor Melinda asszonyi tisztessége beszennyeződött, akkor Bánk becsülete is odalett, függetlenül attól, hogy valójában mi történt Ottó és Melinda között azon az éjjelen.
Bánk más személyek és népek becsületének csorbulása nélkül igyekszik teljesíteni saját kötelességeit, ezzel szemben Petur bán elfogult a saját nemzete iránt és nagyon kényes a magyarok becsületére.
A becsület látszata még Gertrudisnak is fontos, ezért inti öccsét arra, hogy úgy szédítse Melindát, hogy őt ne hozza rossz hírbe.
2. A dráma értékrendjének másik nagyon fontos összetevője a nemzethez tartozás. A merániak erőszakossága, mohósága sérti a magyarok megélhetését és erkölcsi érzékét, ezért lázadozik ellenük az ország. Ez nem idegengyűlölet: a közéleti konfliktus a nemzeti érdek megsértéséből fakad.
A merániak számára a nemzethez tartozás ugyanolyan érték, mint a magyarok számára, csak épp az ő hazájuk Meránia. A haza minden szereplő értékrendjében előkelő helyen áll (a gyökértelen kóbor lovagot, Bíberáchot kivéve): a merániaiak is, a bojóthiak is, a magyarok is szentnek tekintik a hazájukat.
A haza fontosságát jól mutatja, hogy Gertrudis azért ragad tőrt és akarja leszúrni Bánkot, mert Bánk megátkozza a szülőhazáját, Merániát.
3. A dráma által képviselt értékrend harmadik fontos összetevője a család. A család Katonánál amolyan szent dolog, egy sérthetetlen közösség, amely a nemzeti összetartozás szimbolikusan legkisebb egysége. A szent családi köteléket sérti meg Ottó Melinda becsületének megrablásával.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 18. oldalra!
Hozzászólások
Katona József: Bánk bán (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>