Katona József: Bánk bán (elemzés)
A Bánk bán szerkezete:
1. Expozíció (Előversengés + Első felvonás): A mű alaphelyzetét, amely már a cselekmény elindulása előtt létrejött, az előversengés és az első szakasz ismerteti meg.
Katona tudatosságát jelzi, hogy az előversengésben felvonultatja a tragédia legfontosabb szereplőit és érzékelteti a lehetséges konfliktusokat. Megismerjük Ottó és Bíberách kapcsolatát, Ottó Melinda iránti szerelmét, Gertrudis és Ottó viszonyát.
Az első szakaszban pedig megjelennek a bojóthiak, Bánk feleségének, Melindának a testvérei (Mikhál és Simon). Beszélgetésükből megtudjuk, hogy ők spanyol menekültek az udvarban.
Az expozíció azzal kelt feszültséget, hogy egyszerre zúdul benne Bánkra az országjárás közben tapasztaltak mellé a Petur-féle összeesküvés ténye és a Melindával kapcsolatos gyanú.
Láthatjuk, hogy a dráma világában már a cselekmény elindulása előtt megbomlott a harmónia, eleve egy diszharmonikus világba kerülünk bele.
2. A bonyodalom kezdete: Az első szakasz további részében megjelenik Petur, így a merániak és a magyarok ellentéte kerül a középpontba. Petur ismerteti meg a közönséggel a főszereplőt, Bánk bánt, akit ő hívott vissza országjáró körútjáról titokban. A nádor neki mondja el, hogy milyen áldatlan állapotokat talált mindenütt.
Bánkot kétségbe ejti, hogy a békétlenek jelszava az ő hitvesének a neve („Melinda”). Ez a jelszó összekapcsolja a közéleti konfliktust és Bánk magánéleti konfliktusát.
Peturék gyűlésére készülve Bánknak a politikára kéne koncentrálnia, de a jelszó és Petur célzása („Te is bele vagy keverve”) máris megosztja a figyelmét. Petur biztos abban, hogy Bánkot felzaklatja majd, ha sejteti vele, hogy felesége jó híre veszélybe került, és a dühét kihasználva az összeesküvés mellé tudja majd állítani.
Ebből kiderül, hogy Bánk bán erős, hatalmas és befolyásos ember, ugyanakkor szerelmes férfiként nagyon sebezhető. Egyszerre féltékeny is és dühös is magára a féltékenysége miatt („szerelme-féltő Bánk!”)
Ekkor azonban még el tudja hárítani magától az aggodalmat: ő nem lehet „szerelme-féltő”, ostobán féltékeny férfi. Amíg féltékenységét próbálja legyőzni, Tiborc beszél hozzá: a saját nyomorúságát szeretné elmondani.
Tiborc megjelenése újabb nézőpontból világítja meg a nemzet helyzetét, ezáltal a közéleti konfliktust erősíti, de Tiborc hiába beszél, mert Bánk szerelmi kétségbeesésében nem tud rá odafigyelni. Tiborc ezt szomorúan veszi tudomásul („Nem is figyelmez reám.”)
Ezután újra színre lépnek az előversengés szereplői, Ottó, valamint az utána reménytelenül epekedő Izidóra és Bíberách, a kóbor lovag.
Bánk egy oldalajtó mögül kihallgatja, ahogy Ottó a feleségét ostromolja, és bár Melinda elutasítja a herceg udvarlását, Bánk úgy érzi, gyanúja beigazolódott. Ezután kihallgatja a királyné és öccse közti beszélgetést is, melynek során megmutatkozik a királyné ambivalens kapcsolata öccsével (Gertrudis egyszerre biztatja a csábításra és szidja is kicsapongásai miatt Ottót).
Az első szakaszt Bánk nagymonológja zárja.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 7. oldalra!
Hozzászólások
Katona József: Bánk bán (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>