A János vitéz Petőfi Sándor elbeszélő költeménye 27 részben, irodalmunk gyöngyszeme. A költő 1844 végén, Vahot Imre Pesti Divatlapjának segédszerkesztőjeként rövid idő alatt írta Pesten, az akkori Hatvani utcában levő lakásán. Nyomtatásban 1845. március 6-án jelent meg. „Tüzessen süt le a nyári nap sugára” a fűben heverésző juhászbojtárra, Kukoricza Jancsira.
Tovább!
Karácsonyra készülődik a család, a hordár meghozza a karácsonyfát. Nóra, a feleség bontogatja a csomagokat. Torvald, a férj kijön a szobájából, beszélgetnek. (A férfi állatneveken becézi a feleségét: „az én kis pacsirtám csivitel odakint?”, „az én kis mókuskám”, „drága kis énekes pacsirtám” stb.). Nóra rejtegeti előle a mandulás puszedlit, mert a férje megtiltotta, hogy édességet…
Tovább!
A Buda halála Arany János meghatározása szerint „hun rege” 12 énekben, páros rímű tizenkettesekben íródott. A hun nép tragikus pusztulásának kezdeti eseményeit bemutató mű Arany költői tehetségének és a magyar elbeszélő költészetnek egyik legművészibb alkotása. Buda hun király hadvezéri hatalmát öccsére, Etelére ruházta. Idegenek…
Tovább!
A Toldi szerelme Arany János 12 énekből álló elbeszélő költeménye, a Toldi-trilógia középső része, mely azonban jóval később készült el az első (Toldi) és a harmadik (Toldi estéje) résznél. Arany Daliás idők címen kezdte írni 1848-ban és 31 év múlva fejezte be. A mű témája Toldi Miklós és Rozgonyi Piroska szerelmének szomorú története. Toldi a lovagi tornán barátja, Tar Lőrinc öltözetében…
Tovább!
A Toldi estéje Arany János 6 énekből álló elbeszélő költeménye, melyet a kritika és a közönség egyaránt elismeréssel, bámulattal fogadott. A Toldi estéje azzal kezdődik, hogy az agg Toldi végzetes sejtelemtől elragadva saját sírját ássa. Ám sorsa az utolsó nagy próbát még tartogatja számára. Még egyszer megvédi nemzete becsületét a már-már győztes, kevély olasz vitézzel szemben.
Tovább!
A Toldi Arany János 12 énekből álló elbeszélő költeménye, amely páratlan remeke a magyar elbeszélő költészetnek mind alaki, mind tartalmi tekintetben. Verselésétől (12 szótagú, páros rímű), nyelvétől kezdve cselekményszövéséig, jellemalkotásáig, szerkezetéig, eszmei mondanivalójáig egyaránt kiváló remekmű, amely Kisfaludy Társaság által 1846-ban meghirdetett…
Tovább!
Ottó herceg és Bíberách beszélgetéséből megtudjuk, hogy Ottó el akarja csábítani Melindát, Bánk bán feleségét. Szavaiból érezhető, hogy nem tartja sokra a női nemet, és magát Melindát sem. Szerinte minden asszony gyenge, egyik se tud ellenállni a kísértésnek, egyik se hűséges a férjéhez és „Melinda is csak asszony.” Bíberách figyelmezteti gazdáját, hogy Melinda férje…
Tovább!
A regény egy penzió leírásával kezdődik, amelynek neve Vauquer-ház, és amely Párizs külvárosában található a Neuve-Sainte-Geneviève utcában. Ez a környék a város legocsmányabb és legsivárabb kerülete: sötét, komor, csendes és unalmas. A penzió is mocskos, dohos, penészes és büdös hely, amely kispénzű embereknek kínál szállást olcsón.
Tovább!
Az Uránia szerkesztőjének előszava. Kiderül belőle, hogy egy ismeretlen beküldte a szerkesztőséghez egy fiatal lány naplóját és leveleit. A szerkesztőnek tetszett, ezért úgy döntött, hogy leközli a lapban. Annál is inkább, mert szerinte az egyszerű emberek is megérdemlik, hogy emléket állítsanak nekik, ha olyan szeretetre méltók voltak, mint ennek a történetnek a hősnője.
Tovább!
A dráma Ottó herceg (a királyné öccse) és Bíbárch, a kóbor lovag beszélgetésével kezdődik. Ottó elmondja Bíberáchnak, hogy el akarja csábítani Melindát, Bánk bán feleségét. Bízik a sikerben, mivel minden asszonyt gyengének tart, szerinte egyik se tud hűséges maradni a férjéhez. Bíberách figyelmezteti gazdáját, hogy vigyázzon, mert Melinda férje akár agyon is üti őt…
Tovább!