↓
 

VERSELEMZÉS.HU

Középiskolai versek részletes elemzése

  • Szerzők
  • Elemzések
  • Műfajok
  • Korstílusok
  • Fogalmak A-Z
  • Tudomány
  • Folyóiratok
  • Verstan
  • Szakirodalom
  • Olvasónaplók
  • * Érdekességek *

Kategória bejegyzései: Fogalmak

Bejegyzés navigáció

← Régebbi bejegyzések

A groteszk fogalma, a groteszk látásmód

VERSELEMZÉS.HU

A groteszk kifejezés az olasz grotta (= barlang) szóból ered. Ez a szó a 16. századból való, a Róma környéki barlangok akkor felfedezett szokatlan festményeit nevezték így. A groteszk egy esztétikai minőség, amely világszemléletet fejez ki. A szó jelentése: különös, furcsa, torz, megütközést keltően szokatlan. A groteszk összetett fogalom, több értelmezése van.

Tovább!

Az átélt beszéd / szabad függő beszéd az irodalomban

VERSELEMZÉS.HU
Jókai Mór Az arany ember (kézirat)

Az átélt beszéd (szabad függő beszéd) egy epikus közlési forma. Az elnevezés a francia style indirect libre (= közvetett szabad stílus) kifejezésből ered. Az átélt beszéd vagy szabad függő beszéd nyelvi formájában jelen idejű, harmadik személyű közlés, tehát írói tudósítás, mégis a szereplő belső világát tárja fel, de úgy, hogy erre csak nyelvi eszközökkel utal.

Tovább!

A rezonőr mint szerepkör a drámai és epikus művekben

VERSELEMZÉS.HU
Rezonőr - jelenet Moliere Tartuffe c. művéből

A rezonőr (fr. raison = józan ész; raisonneur = okoskodó, mérlegelő, szócső) a XVII. századi francia drámában, a klasszicista vígjátékokban már fellelhető jellegzetes szerepkör. Egy olyan figura a történetben, akin keresztül a szerző mintegy kívülről, a darab cselekményétől szinte függetlenül, s mégis a darabon belül kommentálhatja az eseményeket. Emiatt hasznos dramaturgiai eszközzé vált.

Tovább!

A formanyelv / formakincs kifejezés jelentése

VERSELEMZÉS.HU

A formanyelv / formakincs a művészi formaelemek viszonylag önálló egységet képező rendszere, sajátos kifejezési eszközök összessége. Formanyelve lehet egy művészeti ágnak, műfajnak, korszaknak, irányzatnak, a nemzeti és az egyéni megvalósulásoknak. Az irodalomban lehet formanyelve például a prózának. A formanyelv korszakváltások idején változhat, pl. a 20. század utolsó harmadában…

Tovább!

Az áthajlás / enjambement / sorátlépés mint verstani jelenség

VERSELEMZÉS.HU

Az áthajlás (vagy: enjambement, francia eredetű angol kifejezés) a vers nyelvi és ritmikai tagolásának ellentétén alapuló verstani jelenség. Soráthajlásnak, sorátlépésnek is nevezik. Az áthajlás az a jelenség, amikor az egyik verssorban kezdődő mondat (vagy szószerkezet vagy szó) a következő sorban (vagy sorokban) folytatódik. Tehát az adott sorvégen…

Tovább!

Az antropomorfizmus fogalma, szerepe az irodalomban

VERSELEMZÉS.HU
Görög istenek - Minerva - mítosz - mitológia - antropomorfizmus

Az antropomorfizmus kifejezés a görög antroposz (=ember) és morphé (=alaki) szavakból ered, antropomorf = emberalakúság, emberszerűség. Jelentése: emberi sajátosságok, tulajdonságok, képességek átvitele a nem emberi világ elemeire, például nem emberi lényekre, istenségekre, elvont dolgokra, természeti jelenségekre vagy képzeletbeli alakokra. A primitív ember világszemlélete…

Tovább!

Az állatirodalom eredete, műfajai és képviselői

VERSELEMZÉS.HU
állatirodalom, állatmese, mese, fabula

Az állatirodalom egy gyűjtőfogalom: azon alkotások gyűjtőneve, amelyeknek hősei állatok. Ugyanakkor ezek az állatok nem tudat nélküli lényként, hanem emberi tulajdonságokkal felruházottan jelennek meg, vagyis antropomorfizáltan (lásd: antropomorfizmus). Csak a 19. században kezdődik meg a valódi állati sajátosságok figyelembevétele. Az állatirodalom gyökerei…

Tovább!

A mitológia fogalma és megjelenése az irodalomban

VERSELEMZÉS.HU
Görög istenek - Minerva - mítosz - mitológia - antropomorfizmus

A mitológia mint kifejezés egy szóösszetétel (eredete: görög müthológia), jelentése: egy bizonyos kultúra, vallás vagy valamely nép mítoszainak összessége, rendszere. Minden közösség, nép és társadalom alkotott magának mítoszokat, melyek szájhagyomány útján terjedtek, nem jegyezték le őket. Ma különféle régészeti leletek és korai feljegyzések alapján következtethetünk rájuk.

Tovább!

Az elbeszélő / narrátor fajtái és szerepe az epikus művekben

VERSELEMZÉS.HU
Esti mese - Részlet Felix Schlesinger német festő Die Gute-Nacht-Geschichte c. festményéből

Az elbeszélő / narrátor az a valóságos vagy fiktív személy az epikus művekben, aki a történetet elmeséli (azaz közvetíti a hallgatóhoz vagy az olvasóhoz), bizonyos nézőpontból láttatva azt (lásd: elbeszélői nézőpont). Az elbeszélői hang kifejezést is használjuk az epikus művek elemzésekor, ami azt jelzi, hogy a beszélő milyen helyet foglal el a történetben.

Tovább!

Az elbeszélői nézőpont az epikus művekben

VERSELEMZÉS.HU

Az elbeszélői nézőpont az elbeszélő művek elemzésénél használt fogalom. Az elbeszélői nézőpont az író, a narrátor, az elbeszélt történet és az olvasó viszonyrendszerét tárja fel. Az elbeszélői nézőpontot a következő szempontok vizsgálatával határozzuk meg…

Tovább!

Bejegyzés navigáció

← Régebbi bejegyzések

Tartalom (kategóriák):

  • Alkotóelvek (2)
  • Elemzések (81)
    • Arany János (2)
    • Arthur Conan Doyle (1)
    • Babits Mihály (1)
    • Balassi Bálint (7)
    • Batsányi János (3)
    • Berzsenyi Dániel (6)
    • Csokonai Vitéz Mihály (8)
    • Esterházy Péter (1)
    • Francesco Petrarca (2)
    • Franz Kafka (1)
    • Gabriel García Marquez (1)
    • Giovanni Boccaccio (1)
    • Henrik Ibsen (1)
    • Honoré de Balzac (1)
    • Janus Pannonius (3)
    • Kármán József (1)
    • Katona József (2)
    • Kölcsey Ferenc (4)
    • Kosztolányi Dezső (1)
    • Madách Imre (1)
    • Mikes Kelemen (1)
    • Móricz Zsigmond (3)
    • Ottlik Géza (1)
    • Petőfi Sándor (14)
    • Stendhal (1)
    • Vajda János (1)
    • Vörösmarty Mihály (10)
    • William Shakespeare (1)
    • Zrínyi Miklós (1)
  • Fogalmak (12)
  • Folyóiratok (3)
  • Idézetek (1)
  • Irányzatok (4)
  • Irodalomelmélet (2)
  • Irodalomtörténet (5)
  • Korstílusok (3)
  • Mesék (1)
  • Mitológia (1)
  • Mozgalmak (1)
  • Műfajok (9)
  • Olvasónaplók (16)
    • Albert Camus (1)
    • Arany János (4)
    • Franz Kafka (1)
    • Henrik Ibsen (1)
    • Honoré de Balzac (1)
    • Jean Racine (1)
    • Kármán József (1)
    • Katona József (2)
    • Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1)
    • Nyikolaj Vasziljevics Gogol (1)
    • Petőfi Sándor (1)
    • Sütő András (1)
  • Szerzők (10)
    • Arany János (2)
    • Batsányi János (1)
    • Berzsenyi Dániel (2)
    • Csokonai Vitéz Mihály (1)
    • Kármán József (2)
    • Kölcsey Ferenc (2)
  • Tollharcok (1)
  • Verstan (1)

Kereső

Kapcsolat

 

Ha gondolod, küldj emailt!

info[kukac]verselemzes[pont]hu

Copyright © VERSELEMZÉS.HU Minden jog fenntartva. Email: info[kukac]verselemzes[pont]hu
↑
Kedves Látogató! A honlap a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében sütiket (cookie) alkalmaz. Az oldal használatával ezt jóváhagyod.Elfogadom