Katona József: Bánk bán (elemzés)
Országjárása során megismeri az nemzet problémáit: tisztába jön azzal. hogy a merániak túlbuzgalma, hatalmi dominanciája és érzéketlensége bizonytalanságot és feszültséget okoz az országban. Ezt az élményt erősíti fel Petur, aki a nemesség elnyomatását, hatalomból való kiszorítását sérelmezi. Tiborc panasza pedig a parasztság megnyomorításáról ad hírt.
Mindez a békétlenekhez kötné Bánkot, nádorként azonban az a kötelessége, hogy megakadályozza a polgárháborút. Meg akarja védeni feleségét, hazáját és népét (beleértve az egyszerű parasztembereket is), meg akarja védeni királyát és királynéját, ezért szereli le az összeesküvést (érzelmi és észérvekkel egyaránt). Érzelmi megnyilvánulásai több irányban is hatnak: megmenti a hazát, a népet a testvérháborútól.
Ottó terve és annak megvalósulása azonban súlyos csapást jelent magánéletére: férji szerepében sérti, férfiként alázza meg, és ez is a merániak elleni fellépésre készteti. Érzi tehát, hogy tennie kéne valamit, mégis késlekedik. Ennek oka az, hogy a különböző szerepei között az egyensúly nagyon ingatag és feszültségekkel teli: bármilyen váratlan mozzanat kibillentheti, felboríthatja.
Nádorként az ő személyének kell jelképeznie az ország egységét, s ez a felelősség megköti a kezét: nem lehet forrófejű. Sokáig nem lép semmit, mert megfontoltan akar cselekedni, s mire átgondolja, mit kell tennie, már késő.
Bánk magasrendű, gazdag eszményvilágot igyekszik szolgálni, de eszményei őt magát is gátolják a reális helyzetértékelésben. Sok mindent nem lát tisztán: nem bizonyosodhat meg Gertrudis valódi vétkéről, nem látja tisztán szándékait és tetteit, és nem látja tisztán saját tennivalóját sem a megfelelő időben.
A 4. szakaszban látszólag indokolatlanul következik be a gyilkosság, de ez a „fáziskésés” lélektanilag hiteles. Bánkban nagyon sok sérelem gyűlt fel, mégsem úgy megy oda, hogy ő most ölni fog. Azért öli meg mégis Gertrudist, mert a kettejük közti vita felborítja a szerepek egyensúlyát.
Bánk nádori kötelessége ekkor már nem esik akkora súllyal a latba, sőt, úgy tűnik neki, az ország érdeke is azt kívánja meg, ami az ő személyes érdeke is: hogy meghaljon a királyné. A gyilkossággal az összeesküvők célját is megvalósítja és a saját becsületét is tisztára mossa.
Terheit növeli, hogy nádorként (a király helyetteseként) olyan problémákra kell megoldást találnia, amelyeket a király emberi-politikai hibái okoztak. Endre hibája ugyanis, hogy Gertrudis szabad kezet kapott a merániai dinasztia érdekeinek érvényesítéséhez. Bánknak a szabadság és a becsület védelmében szembe kell fordulnia a királynéval.
Belső konfliktusa abból ered, hogy lelki alkatával és elveivel ellentétes dolgokat kell megtennie. Például:
- Gyöngéden és rajongással szereti Melindát, ugyanakkor megátkozza, amiért gyanúba keveredett.
- Többnyire visszaretten az erőszaktól, mégis megöli a királynét (a 4. szakaszban is nála van a kardja, de nem azt használja, hanem az orgyilkossággal próbálkozó Gertrudis tőrét).
- Világnézete ellentmondásos: feudális jogaira kényes főúr, ugyanakkor felvilágosult filantrópia, emberszeretet munkál benne. Nemcsak a főurak, hanem az alatta álló emberek érdekeit is védi. Igyekszik közös nevezőre hozni a különböző társadalmi rétegek szándékait, lehetőségeit, törekvéseit. Nádori feladatait ügyesen, hatásosan, hittel, belső meggyőződéssel hajtja végre.
Bánk személyiségének legfontosabb vonása az emberi teljességért folytatott küzdelem. Jellemének legértékesebb vonásai a Melinda iránti szerelem, a hazaféltés, a szociális érzékenység, a feltétlen királyhűség és a méltóság. Ezek a személyiségjegyek elválaszthatatlanok egymástól, egymást feltételezik.
Bánk a közösség ügyeiben részt vevő, az ország problémáit magára vállaló, értékteremtő magatartást képvisel. Célja nemcsak az, hogy visszaállítsa a Gertrudis által – még a cselekmény indulása előtt –megbontott harmóniát, hanem az is, hogy egy erkölcsileg magasabb rendű, új értékminőséget állítson fel. Ehhez azonban nincs elég mozgástere: az adott drámai erőtérben a király távollétére ráruházott hatalom mint eszköz elégtelennek bizonyul az új érték felállításához.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 11. oldalra!
Hozzászólások
Katona József: Bánk bán (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>