Katona József: Bánk bán (elemzés)
Tiborc karaktere
Kitalált alak, fiktív szereplő, Katona József leleménye; létezése nem igazolható. A dráma első változatában Katona még „vén jobbágy”-nak nevezte, a másodikban „paraszt”-nak.
A Tiborc nevet valamelyik történeti munkában találhatta, ahol egy ispán neve volt, de két 1794-es pesti színlapon is olvasható, azokban a darabokban egy „öreg közkatona” neve volt (az azonban nem bizonyítható, hogy Katona látta ezeket a színlapokat).
Sokszor találkozunk a palotában Tiborccal, akinek saját monológja is van, és mint Bánk első embere jelenik meg. Személye idealizált, egy társadalmi típust képvisel: a küszködő, de nem lázadó magyar népet.
Tiborc egy öreg parasztember, büszke jobbágy, aki a mű politikai értelmezésének kulcsfigurája. Családos, szegény, de nem teljesen nincstelen: nagymonológjából kiderül, hogy telkes paraszt (így van mit veszítenie a merániak uralma miatt). Patriarkális viszony fűzi a címszereplőhöz, aki a földesura, és akinek már az apját is szolgálta.
Tiborc lopni jött a palotába, hogy gyermekei szájába ételt tudjon adni. Ezt nem szívesen teszi, őszintén bosszús amiatt, hogy lopnia kell, hogy idáig süllyedt: szégyenérzettel megy a palotához.
Bánk és Tiborc kapcsolata szorosabb, bizalmasabb, mint az urak és jobbágyaik viszonya általában lenni szokott. Bánk tiszteli, megbecsüli Tiborcot. Ő a legbizalmasabb alattvalója, rábízza Melindát és a kisfiát, Somát.
Bizalmas viszonyuk oka az, hogy Tiborc fiatalkorában megmentette az akkor még gyermek Bánk és édesapja életét (innen származik a homlokán levő sebhely). Bánk érzi, hogy hálával tartozik ezért Tiborcnak.
Bánk bán az egyetlen főúr, akiben Tiborc megbízik, az egyetlen, akinek el meri mondani a panaszaikat. akitől nem kell tartania. Bánk előtt kicsordul a szíve, és elbeszéli mindazt a szenvedést, amit neki és társadalmi rétegének (a parasztságnak) el kell viselni. Nyomorgása jelzi, hogy a főnemesek és a jobbágyok közti egykori patriarkális viszonyt szétzilálták az idegen jogbitorlók.
Tiborc öntudatát mutatja, hogy elutasítja Bánk adományát, hiszen pénzzel úgysem tudna Bánk mindenkin segíteni (más megoldás kell, amivel az egész paraszti rétegen segít).
Tiborc szövetsége Bánkkal szimbolikusan úgy is értelmezhető, hogy a reformkori nemesség (Bánk) képes megérteni és enyhíteni a parasztság (Tiborc) problémáit. Ezért válhatott Tiborc legendás alakká a 19. századi közönség szemében.
Dramaturgiai szerepe is fontos, mivel az ő szerepeltetése ad súlyt a Bánkra nehezedő közéleti elvárásoknak. Másik dramaturgiai funkciója az, hogy ő viszi a néző elé a parasztság szenvedéseit.
Petur bán karaktere
Petur, vagyis Péter történelmi személy, aki több királyi vármegye élén állt. Egyes források szerint ő volt a királyné gyilkosa, és az összeesküvés vezetőjeként is őt nevezik meg. (IV. Béla is így tudta egy 1237-es oklevél szerint.) Büntetése teljes vagyonelkobzás és halál volt (a király karóba húzatta).
A drámabeli Petur bán királypárti főúr, aki Endre mellett áll, csak a királynét gyűlöli. Ő a békétlenek vezére, az összeesküvés hangadója, vezetője, aki irányítani próbálja az emberek véleményét. Ő hívja vissza Bánkot országjáró körútjáról, melyre Gertrudis küldte.
Bánk negatív ellenpólusának tekinthető. Képes befolyásolni, irányítani az embereket, Bánkot is manipulálja (nem véletlenül választja jelszónak Melinda nevét).
Petur a hagyományos értelmezésben igazi rebellis, „vértolulálos” magyar: lázadó természetű, indulatos, heves, lobbanékony, végletes megoldásokat keres, mindjárt szembehelyezkedik, a szituáció kiélezésében látja a megoldást. Nagyon hazaszerető, nagy indulatok dúlnak benne, de nem állhatatos érzelmeiben.
Önérzetes feudális úr, az ősi virtus híve: „Üsd az orrát, magyar, ki bántja a tied!” A patriarkális társadalomban hisz, nem tűri a nőuralmat („Egy asszonynak engedelmeskedni nem fogunk”) és haragszik az idegenekre, főleg a németekre („Meráni asszony nem kell itt soha”), mert rosszul viseli, hogy saját hazájában háttérbe szorítják az idegenek a magyart.
Egyes elemzők szerint Petur csak a nemesi osztályérdeket védelmezi, de ha alaposabban megnézzük, akkor látjuk, hogy valójában reálpolitikus: az események őt igazolják (anélkül azonban, hogy Bánk egyéni indíttatású tette megkapná a közösségi felhatalmazást).
Petur értékrendje torz: királyhű főúr létére a zendüléskor az egész királyi család kiirtására biztatja embereit, azaz nemcsak a királynét akarja megölni, hanem Endre gyermekeit, a trónörökösöket is. Bár ez nem sikerül neki, ha ilyesmire képes, az torz lelkületre vall.
Utolsó szavaival megátkozza az „alattomos gyilkost”, aki megölte a királynét, és akinek tettével Gertudis hívei őt gyanúsították meg és aki helyett őt büntették, gyilkolták meg.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 13. oldalra!
Hozzászólások
Katona József: Bánk bán (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>