Kölcsey Ferencnek fellépésétől kezdve meghatározó szerepe volt a reformkor kulturális és politikai életében. Eszményei, magatartása és költői-közéleti szerepvállalása az 1848 előtti magyar polgárosodás és nemzetté válás szolgálatában állt. A haza sorskérdései foglalkoztatták, tudósított az országgyűlésről, tevékenyen részt vett a közügyekben. Munkássága a magyar irodalom…
Tovább!
Kölcsey Ferenc (munkásságáról ITT) 1790. augusztus 8-án született a partiumi Sződemeteren, Erdély északnyugati részén az akkori Középszolnok vármegyében (ma Romániához tartozik), ahol anyai nagyapjának, a vármegye alispánjának birtoka volt. Ősnemes, előkelő, református vallású földbirtokos család sarja. Apja, Kölcsey Péter a Bihar vármegyei Álmosdon gazdálkodott…
Tovább!
Arany János a magyar irodalom egyik legjelentősebb életművét hozta létre. Lírája sok évszázados irodalmi hagyományaink betetőzője és összegzője. Nemcsak költő volt, hanem a Világos utáni magyar irodalmi élet egyik fő szervezője is, valamint drámafordító, tanulmányíró és kritikus. Tehát nemcsak költői, hanem…
Tovább!
Arany János (pályakép: ITT) 1817. március 2-án született Nagyszalontán (Bihar megye, ma Romániához tartozik) elszegényedett hajdúcsalád kései gyermekeként. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára volt. A család a Kraszna (ma Szilágy) vármegyei Nagyfaluból származott. Volt ugyan nemeslevelük, melyet I. Rákóczi Györgytől kaptak 1634-ben, de a nemességgel járó jogokat…
Tovább!
Kármán József legfontosabb munkája a Fanni hagyományai c. levélregény, amely az Uránia 2. és 3. számában jelent meg először. Tartalmát Fanninak, egy vidéki nemesház leányának napi feljegyzései és báró L.-néhez írott levelei adják. Története röviden: Fanni mogorva apja, rideg szívű mostohája és elkényeztetett mostohatestvérei között teljesen elhagyatottnak érzi magát…
Tovább!
Kármán József 1769. március 14-én született Losoncon (Nógrád megyében). Elemi és középiskolai tanulmányait is itt végezte. 1785-ben Pestre ment jogi egyetemre, és jeleskedett tanulmányaiban. Fogékony lelke hamar telítődött a felvilágosodás eszméivel, melyek József császár rendszerével együtt jöttek be az országba. Az elnyomott nemzeti érzés is erős volt benne.
Tovább!
Az irodalomtörténészek hellyel-közzel egyetértenek abban, hogy Batsányi János volt a legjobb magyar lírikus azon költők közül, akik Balassi Bálint halála és Csokonai Vitéz Mihály feltűnése között éltek. Nagyságára ékes bizonyíték az, hogy olyan témákat dolgozott fel, illetve olyan kérdésekre keresett választ, amelyeket később legnagyobb költőink legjobb alkotásaikban is boncolgattak.
Tovább!
Nemeskürty István szerint, aki monográfiájában új megvilágításba kívánta helyezni Berzsenyi Dániel alakját, kevés költővel bánt el olyan igazságtalanul a magyar irodalomtörténet, mint éppen Berzsenyivel. Számos félreértés nyomán alakult ki az a Berzsenyi-kép, amely makacsul tartja magát a köztudatban, és amely elég egyoldalú, torz ítélet a „niklai remete” fölött.
Tovább!
Berzsenyi Dániel nem volt termékeny költő: élete végéig mindössze 137 verset írt, utolsó húsz évében pedig teljesen elhallgatott. A viszonylagos költői terméketlenségnek lehettek személyes okai: a gazdálkodó élet sok gondja-baja, rokoni perpatvarok, pereskedés stb. kötötték le energiáit. Egyik levelében ő maga írta, hogy a mindennapi gondok…
Tovább!
sokonai szerelmi költészetében több női név is felbukkan: már egész fiatalon írt verseket Laura és Róza nevű hölgyekhez, akiknek kiléte meglehetősen bizonytalan. Az irodalomtörténészek feltételezik, hogy Rozália neve alatt például Csokonai mesterének, Földi Jánosnak feleségét, Weszprémi Juliannát sejthetjük, akit a költő felköszöntött
Tovább!