Katona József: Bánk bán (elemzés)
A Bánk bán szereplői és viszonyrendszerük
Arany János szerint a dráma jellemei három csoportra bonthatók:
- a Bánk köré csoportosult szereplők: Melinda, Simon és Mikhál, Tiborc, Petur és a lázadók, Soma
- a királyné köré csoportosult szereplők: Izidóra, Ottó, Bíberách
- a király köré csoportosult szereplők: Solom mester, Myska bán (Solom apja), Endre gyermekei: Béla, Endre és Mária
A Bánk körébe tartozó személyek mind elnyomottak. Az Endre köréhez tartozó szereplők (Myska és Solom) a királyukat és a királyi családot védelmezik, így szükségszerűen szembekerülnek Bánkkal és Peturral.
A Gertrudis köréhez tartozó személyek mindenben a királynét, illetve a merániakat támogatják, így értelemszerűen szemben állnak Bánk körével. Ugyanakkor Bíberách kettős játékot játszik: át akar pártolni Bánk köréhez, ezért beszámol a nagyúrnak is a történtekről. Ottó és Izidóra pedig a darab két ostoba szereplője.
A szereplők közti viszonyt tovább árnyalja, hogy nemcsak Bánk és Gertrudis, illetve Bánk köre és Gertrudis köre áll ellentétben egymással, hanem a szövetségesek közt is vannak ellentétek. Gertrudis és Ottó, Ottó és Bíberách, Bánk és Petur, Bánk és Melinda között is feszülnek ellentétek.
Sőt, egy-egy szereplőnek is megvannak a maga belső ellentétei. Pl. Bánk vívódásai benső érzelmi-gondolati ellentétek jelenlétére utalnak. Így a drámai cselekmény tulajdonképpen minden szereplőt küzdelemben hoz színre.
Ugyanakkor ezek az ellentétek a dráma fő konfliktusából, Bánk és Gertrudis ellentétéből nyerik az értelmüket.
A szereplők jellemzése
Bánk bán karaktere
Bánk bán valós történelmi személy volt, akinek pályafutása már Endre trónra lépése előtt elkezdődött: folyamatosan emelkedett a ranglétrán és egyre több tisztséget viselt. 1212-13-ban érte el a legmagasabb közjogi méltóságot: nádor lett.
A királyné meggyilkolása miatt Endre leváltotta ebből a tisztségéből, de kegyvesztett nem lett, legalábbis nem tartósan. Később udvarispáni kinevezést kapott, amely rangban a nádor után következő tisztség (a valóságban bírói feladatkört jelent, viselőjét emiatt később országbírónak nevezték).
Endre 1228-ban felülvizsgálta a birtokadományokat és lesújtott a még élő összeesküvőkre, de nincs adatunk arról, hogy Bánkot megbüntette volna. IV. Béla viszont 1240-ben megfosztotta javaitól, birtokait másnak adományozta.
A címszereplő Bánk a dráma legösszetettebb és legárnyaltabban jellemzett karaktere. Katona József így jellemzi tömören: „Nemes méltóság, mindenben gyanakodó tekéntet, fojtott tűz, mely minden pillanatban kitörni láttatik, és minden környülállás azt árulja el, hogy mindenkor nagyobb indulat dühösködik belőlről.”
Mindvégig Bánk áll az események középpontjában. Három fő szerepköre: 1. nádor, 2. magyar, 3. férfi, férj.
Jelleme: Bánk egyenesen modern, kifinomult, talán túlzottan is érzékeny lelkű ember, aki hajlamos a szélsőséges indulatokra. Nemes kiállású, gyanakvó tekintetű, óvatos. Saját helyzetével mindig tisztában van, azt mindig szem előtt tartja.
Az erkölcsileg kiemelkedő „nagy emberek” gyanútlanságával, jóhiszeműségével magyarázható az, hogy Bánk elmegy az országjáró körútra, amelyre a királyné küldte, és távolléte idejére vidéki kastélyából felhozza az udvarba szép, fiatal, gyermekien naiv, az udvari intrikákban járatlan feleségét, Melindát. Ez már-már „angyali” tisztaságról árulkodik. (Tiborc is ilyennek látja őt.)
Ugyanakkor nyughatatlan, heves, szenvedélyes természetű ember (ebben hasonlít Peturhoz), nagy belső indulatok fűtik és dúl benne a vitatkozó kedv, de folyton magára erőlteti a meggondolt, higgadt férfi alakját. Rendkívül fegyelmezett, nem enged az első fellángolásnak, szereti átgondolni, hogy mit kell tennie.
Folyton önkontroll alatt tartja magát: visszafojtja a tüzet, ami benne lobog („fojtott tűz”). Neki ugyanis tekintélyének kell lennie: ő Bánk, az ország első nemesura. Nagyon felelősségteljes: hazája, uralkodója, népe és családja iránt is érez felelősséget. Már csak azért is mindig alaposan átgondolja, mit tegyen, mert felelős a hazájáért és családjáért, Melindáért és a kisfiáért, Somáért.
Pacifista, békeszerető ember, ami nemcsak jelleméből fakad, hanem országvezetői kötelességeiből is adódik: fenn kell tartania a rendet az államban. Nádorként ő a király után az ország első embere, s II. Endre távollétében ő a felelős az ország nyugalmáért, rendjének biztosításáért. Ez a szerep arra kényszeríti, hogy felülemelkedjen a konfliktuson és mindent megfontoljon.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 10. oldalra!
Hozzászólások
Katona József: Bánk bán (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>