Katona József: Bánk bán (elemzés)
3. A bonyodalom kibontakozása: A második és a harmadik szakasz eseményei hozzák a kibontakozást, amelyek hol a közéleti, hol a magánéleti konfliktust erősítik. A második szakasz a közéleti, a harmadik a magánéleti konfliktust helyezi előtérbe.
A második szakasz fő eseménye a Petur-féle összeesküvés. A békétlenek titkos éjszakai gyűlésén hangadójuk, Petur lassan a legóvatosabbakat is feltüzeli a királyné ellen. Először csak Gertrudis bebörtönzését javasolja, bár valójában merényletre készül ellene.
Az érkező Bánk védelmébe veszi a királynét (félretéve azt a személyes ellenszenvet, amit iránta érez), azért, hogy az ország ne süllyedjen polgárháborúba.
Bíberách, aki észrevette, hogy Bánk hazatért, át akar pártolni a magyarokhoz, mert arra számít, hogy a merániakkal való összetűzésben a magyarok fognak felülkerekedni, és ő mindenképp a győztes oldalán akar állni.
Hogy elnyerje a nádor jóindulatát, elmegy a békétlenek gyűlésére, és figyelmezteti Bánkot, hogy rohanjon Melindához, akit épp most csábít el Ottó. Ezzel visszatereli a közéleti problémára koncentráló nádor figyelmét a magánéleti konfliktusra.
A harmadik szakaszban Melinda és Bánk kétségbeesett vitája közben kapcsolódunk be. Bánk éppen hazugsággal vádolja feleségét, aki előtte feltehetőleg kábultsággal mentegetőzött.
Ekkor indul el a krízis, amely annyira lefoglalja a nádor gondolatait, hogy szinte nem is hallja Tiborc panaszait, aki már másodszor keresi fel őt.
Tiborc ismét a legrosszabbkor jött, hiszen a házastársi veszekedés után Bánk megint nincs olyan lelkiállapotban, hogy teljes figyelmét neki tudja szentelni. Párbeszédük nem is valódi dialógus, hanem inkább párhuzamos monológ, amelyben mindketten saját gondjaikat sorolják és elbeszélnek egymás mellett.
Ám amikor Bánk egy sebhelyről felismeri Tiborcban apja régi, hű emberét, aki régen megmentette az életét apjának és neki, érzelmei felülkerekednek és egy ígérettel lelket önt Tiborcba, akire feleségét is rábízza. Így kapcsolódik össze a magánéleti és közéleti szál.
Tiborc nagymonológjának dramaturgiai szerepe van: a nézők számára összefoglal, Bánkot megerősíti.
A szakasz utolsó jelenetének célja az, hogy bemutassa a merániak romlottságát. Ottó orvul meggyilkolja Bíberáchot, amiért az el akart tőle pártolni, ráadásul túl sokat tudott: Ottó mocskos kis titkait is ismerte (Ottó gyilkolta meg Fülöp német királyt, emiatt kellett hazájából elmenekülnie).
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 8. oldalra!
Hozzászólások
Katona József: Bánk bán (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>