A Felhők-cíklus 1845 novembere és 1846 márciusa között keletkezett Szalkszentmártonban a szülői háznál és 66 kisebb költeményt tartalmaz. Nyolc vers a ciklusból 1846. március 19-én jelent meg a Pesti Divatlapban, a teljes ciklus pedig 1846. április 23-án látott napvilágot. Megjelenésekor zavarba ejtette a korabeli kritikusokat és olvasókat…
Tovább!
Az Egy gondolat bánt engemet olyan költemény, amelyhez csak nagyon kevés más vers hasonlítható. Belső izzása miatt is páratlan, s az is ritkán tapasztalható, hogy a személyes sors és a közösségi érdek ennyire szétválaszthatatlan legyen egy költő számára. A vers a világszabadság eszméjét hirdeti, azt az eszmét, amely a legfontosabb volt Petőfi számára, amely…
Tovább!
Ebben a versben szinte minden kulcsszó benne van, amit Petőfi közéleti költészetéből ismerhetünk: világ, Európa, magyarság, szabadság, forradalom, hon, lánc, kard, vér, könny, fény, sötétség – valljuk be, ezek nem újak: más verseiben költőnk már felhasználta őket. Talán ez az oka, hogy az irodalomtörténészek sokáig mostohán bántak ezzel a verssel: alig-alig elemezték…
Tovább!
A királyokhoz című vers 1848. március 27-30. között íródott Pesten. A forradalom kitörésének másnapján, március 16-án Habsburg Ferdinánd fogadta a magyar országgyűlés küldöttségét, és megígérte, hogy teljesíti a követeléseiket, mire március 17-én gróf Batthyány Lajost megbízták kormányalakítással. Március 28-án Ferdinánd az országgyűléshez intézett…
Tovább!
Ezt a verset mindenki ismeri: ez az a vers, amelyet gyerekkorunk óta minden évben hallunk, ez az a vers, amelyet elszavalnak minden március 15-i ünnepségen, ezért talán túlságosan is megszoktuk, és nem hat ránk többé olyan elemi erővel, mint amilyen erővel keletkezésekor hatott. Mert ez volt az a vers, amely két nappal a születése után úgyszólván pillanatok alatt a forradalom indulója lett…
Tovább!
A XIX. század költői nem előzmények nélkül született meg Petőfi tollán: már korábban is vallott és hirdetett művészetfelfogásának legjobb megfogalmazása ez a vers. 1847 körül több magyar költő is kinyilatkoztatta, hogy szerinte mi az irodalom hivatása és a költő feladata (pl. Eötvös József az Én is szeretném című költeményében). Petőfi is több verset írt erről a témáról.
Tovább!
A költészet mindig az emberről szól, és a költő mindig önmagáról beszél. Ez akkor is így van, ha történetesen tájverset ír, sőt, azt lehet mondani, a tájvers amolyan lélektani teszt: sokszor árulkodik az alkotó öntudatlanul kimondott belső titkairól. Petőfi alföld-szeretete részint politikai indíttatású (erről Az alföld kapcsán már írtam, amely programversnek is tekinthető), részint…
Tovább!
A Magyar vagyok című vers 1847 februárjában íródott, s júniusban jelent meg a győri Hazánk című lapban. (Petőfi saját folyóiratalapítási kudarca után ezt a sajtóorgánumot szemelte ki a fiatal írók demokratikus szervezkedése számára: sok forradalmi verse jelent meg itt). 1847 olyan év volt, melyben a hazai társadalmi ellentmondások kiéleződtek.
Tovább!
A Tisza azok közé a versek közé tartozik, amelyeket minden magyar kisgyerek ismer, legtöbbünknek kívülről is meg kellett tanulni, mindenki ezerszer hallotta, megszokta, így nehéz róla úgy beszélni, hogy újonnan fedezhessük fel nagyszerűségét, ahelyett, hogy unalom és közöny övezné. Pedig a vers megérdemli, hogy foglalkozzunk vele, mert A Tisza nemcsak közismert…
Tovább!
A csárda romjai című vers 1845 októberében íródott Szalkszentmártonban. A költő hazalátogatott szüleihez, de az otthon remélt békesség helyett fájdalom várta, ugyanis azt kellett látnia, hogy szülei minden eddiginél nagyobb nyomorban élnek. A költő, akinek a Pesti Divatlapnál betöltött segédszerkesztői állás biztos megélhetést nyújtott…
Tovább!