Katona József: Bánk bán (elemzés)
II. Endre király (II. András) karaktere
Történelmi személy, Árpád-házi magyar uralkodó, aki 1205-től 1235-ig uralkodott. Apja, III. Béla halála után bátyja, Imre lépett trónra, aki ellen fellázadt. Ekkor megkapta a Dalmácia és Horvátország hercege címet. Gertrúd meráni hercegnőt 1202-ben vette feleségül. Szinte folyamatosan háborúskodott bátyjával, 1203-ban Imre fogságába esett, aki Gertrúdot hazaküldte apjához.
1204-ben Imre meghalt, fiának pedig Endre lett a gyámja. A gyermekkirály Ausztriába menekülése és halála után, 1205-ben lépett trónra. Rengeteg királyi birtokot adományozott el párthíveinek, ezzel meggyengítette a királyi hatalmat. Ezt dinasztikus házasságokkal és hódító hadjáratokkal próbálta ellensúlyozni (keresztes hadjáratot is vezetett). 1222-ben kénytelen volt kiadni az Aranybullát.
Gertrúd meggyilkolása után kétszer nősült: második felesége, Jolánta egy francia gróf lánya volt, a harmadik, Beatrix, az estei őrgróf lánya. (Utolsó házasságából született István herceg, akinek fia, III. András az utolsó Árpád-házi uralkodó volt.)
Katona drámájában II. Endre alakja kidolgozatlan, kevés tulajdonságát ismerjük meg. Személyesen csak az 5. szakaszban jelenik meg, de mivel Bánk főképp az ő nevében cselekszik és olyan konfliktusokkal viaskodik, amelyeket az ő hibás döntései okoztak, szelleme az egész darabban végig jelen van.
Endre fő vonása, amit megismerünk, a nemeslelkűség, hiszen kegyelmet gyakorol a lázadók és Gertrudis gyilkosa ügyében. Engedékeny, liberális beállítottságú uralkodó.
Igyekszik megfelelni királyi szerepének: imádott felesége halála miatt érzett gyászát méltósággal viseli, és méltóságteljesen hozza meg végső ítéletét is. Feltehetőleg okos is, mert elég pontosan felméri az erőviszonyokat (nem akarja, de nem is meri megbüntetni Bánkot), és fegyelmezett, mert nagyon tud uralkodni az indulatain, érzelmein, beleértve a haragot és a bánatot is.
Alattvalói nem félnek tőle, ő viszont fél saját alattvalóitól, hogy elégedetlenségükben ellene fordulnak („Reszketni kell Endrének, hitvese holtteste mellett, ön magyarjitól!”). Mivel nem szigorú, zsarnoki természetű király, mindenki jobban tart Bánktól, mint tőle („Jobban remeg előtte minden, mind előttem”), és ő ezt gyengeségként éli meg („Endre! Te gyenge Endre!”)
Ezen túlmenően azonban nehéz lenne megmondani, hogy milyen ember. Gonosznak semmi esetre sem mondhatjuk, Katona üzenete tehát az, hogy nem az uralkodó a rossz, hanem a környezete, a tanácsadói.
Solom mester és Myska bán karaktere
Létező személyek voltak. Myska Béla herceg nevelője volt és a gyilkosság idején a megmentője, ezért a király 1214-ben birtokot adományozott neki. Solom vagy Salamon (más értelmezés szerint Sólyom) pedig tárnokmester (a királyi udvar gazdasági igazgatója) lett, szintén érdemei elismeréséül.
Az író nem kérdőjelezi meg jóhiszeműségüket, de fenntartás nélküli királyhűségük elvakítja őket, nem látják Gertrudis vétkeit.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 16. oldalra!
Hozzászólások
Katona József: Bánk bán (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>