A Babaszoba című drámát Ibsen 1879-ben írta Rómában, ahová hazája, Norvégia elhagyása után költözött (27 évig élt külföldön). A Babaszobát modern polgári drámának szokás nevezni, mivel szereplői polgárok, és témája a polgári élet egyik sajátos jelensége, egy magánéleti válság, az ún. élethazugság. Középpontjában egy házasság áll, amelyben mindkét fél szerepet játszik…
Tovább!
Madách Imre 1859. február 17-én kezdte írni Az ember tragédiája c. művét és 1860. március 6-án fejezte be. Egy bő évnyi időszak elég volt hozzá. Amikor elkészült, barátján, Jámbor Pálon keresztül eljuttatta Arany Jánoshoz, aki először egy Faust-utánzatnak hitte és félretette. Csak többszöri sürgetés hatására (Jámbor Pál kérdezgette, hogy milyen) olvasta el.
Tovább!
Zrínyi Miklós a magyar barokk legjelentősebb képviselője, főműve, a Szigeti veszedelem pedig irodalmunk első eposza. A barokk stílus a főúri kastélyokban, udvarházakban alakult ki, ahol a katolikus nemesség és a Habsburg udvar támogatta. Nálunk is az ellenreformáció idején erősödött meg a barokk. A hitvitázók, a prédikátorok személyéhez is fűződik…
Tovább!
William Shakespeare-től származik a híres mondás: „Színház az egész világ”. És drámái is azt az érzést keltik bennünk, hogy ez így van. Minden szereplője a saját játszmáját játssza, olykor másképp adják elő ugyanazt a szerepet, máskor hasonlóan játszanak el egészen különböző szerepeket. De minden szereplőjének megvan a maga szerepe és a maga sajátos viszonya ehhez a szerephez.
Tovább!
Az olasz „reneszánsz triász” legfiatalabb tagja Giovanni Boccaccio (1313-1375), aki Dantét tartotta mesterének. Ennek a triásznak ugyebár Dante és Petrarca a másik két tagja. A 14. századi itáliai humanista irodalom a „firenzei hármas korona” névvel illette ezt a három szerzőt, akinek később az egész európai kultúrára óriási hatása volt.
Tovább!
Vörösmarty Szép Ilonkája a legérzelemtelibb, „leghamvasabb” magyar versek egyike. Az ihletet Bajza József és Kisfaludy Károly hasonló témájú művei adták a költőnek. A hősnő alakjában a szentimentalizmus nőideálját fogalmazta meg, így a vers egyfajta lírai búcsú a szentimentalizmustól, melynek témáit, hangvételét épp ekkortájt kezdte száműzni költői világából.
Tovább!
Az istenhez való viszony mindig is fontos témája volt a magyar költészetnek: számos költőnknek jelentett meghatározó élményt az Istenhez való közeledés vagy a tőle való eltávolodás. Ezt az élményüket természetesen verseikben is kifejezték. Balassi rendületlenül hitt Istenben, istenképe alapján a büntető és segítő, igazságos és irgalmas Istent hitte, aki megbocsát minden bűnt…
Tovább!
Katona Józsefet egyműves szerzőnek tartja az irodalomtörténet, mivel művei közül csak a Bánk bán jelentős. A Bánk bán 1815-ben keletkezett. A Döbrentey Gábor által szerkesztett Erdélyi Múzeum drámapályázatot írt ki, és Katona elküldte művét a pályázatra, de nemcsak hogy nem nyert, még meg sem említették az értékeléskor.
Tovább!
Petrarca az itáliai reneszánsz egyik legnagyobb költője, aki két korszak határán élt, így még a középkori költészet jellegzetességei is megjelennek műveiben, ugyanakkor szerelmi lírája már egészen modern vonásokkal rendelkezik. Ti szerencsés füvek… kezdetű verse Daloskönyv című kötetének 162. darabja. Szerelmi költemény Laurához, amely még az asszony életében született.
Tovább!
A Goriot apó 1834-ben íródott. Először folytatásokban jelent meg egy folyóiratban még ugyanabban az évben, 1834-ben, majd nem sokkal ezután könyv alakban is napvilágot látott. Balzac ekkor 35 éves volt, és már régóta vágyott az irodalmi sikerre, amely addig nem adatott meg neki. A Goriot apóval végre sikerült elnyernie a közönség szeretetét.
Tovább!