Kölcsey Ferenc élete (1790-1838)
Ismeretsége Kazinczyval, irodalmi tevékenysége
Írói fejlődésére Kazinczy Ferencnek volt döntő befolyása, akivel 1808-ban lépett kapcsolatba. Első levelét 1808. május 15-én írta hozzá, de már jóval korábban, 1805-ben is látta Kazinczyt Csokonai temetésén, és tudott arról, hogy az ő családja nem ismeretlen Kazinczy előtt.
Kazinczy felismerte a fiatal költő tehetségét, a szívébe zárta, bátorította, tanácsokkal látta el és buzdította a görög nyelv tanulására. Ő lett az oktatója és útmutatója (tanárai helyett is, akiknek ridegsége nem segítette céljai elérésében). Élénk levelezés folyt köztük egészen 1817 júniusáig.
Kölcsey 1809 őszén befejezte jogi tanulmányait Debrecenben. 1810 januárjának végén Pestre ment joggyakorlatra s augusztus végéig maradt itt. Végül nem tett ügyvédi vizsgát, mert művészi hajlama miatt tanulmányainak iránya az irodalom felé fordult. Függetlenséget kedvelő természete miatt hivatalt sem vállalt.
A Pesten töltött bő fél év alatt bekapcsolódott az irodalmi életbe, megismerkedett Kazinczy triászával: Horvát István, Vitkovics Mihály és Szemere Pál írókkal, akikkel szoros barátságot alakított ki. (Különösen Szemere Pállal szövődött életre szóló barátsága, így a következő években gyakran vendégeskedett Szemere birtokán Pécelen, s Szemere ösztönzésére a német irodalmat is alaposan áttanulmányozta). De találkozott Virág Benedekkel, Kis Jánossal és Berzsenyivel is.
Amikor 1810 augusztusában elhagyta Pestet, beteg volt. Hol Sződemeteren, hol Debrecenben tartózkodott.
Rövid, de annál fontosabb pesti látogatása után 1812 tavaszán Álmosdra költözött, ahol 1814 májusáig (öccse, Sámuel házasságáig) maradt. 1814 nyarát Pécelen töltötte, az őszt Tolcsván és Lasztócon.
1815-ben másik öccsével, Ádámmal a Szatmár megyei Csekére vonult vissza, ahol a világtól elszigetelten gazdálkodott. Bár vágyai magasabb célok felé űzték, kisebb-nagyobb megszakításokkal haláláig itt kellett élnie.
Élethelyzete hasonló volt, mint Berzsenyi Dánielé Niklán. A táj szépsége nem kárpótolta a hozzá hasonló emberek hiányáért. A műveletlen földesúri társaságban nem találta a helyét, a vidéki magány elkeserítette, letargiába sodorta.
A városi élet vonzotta s művelt emberek társaságára vágyott, de birtokai nem jövedelmeztek annyit, hogy Pestre költözhessen. A költői, tudós becsvágy és a földesúri életforma tragikus ellentéte az ő életében is feloldhatatlannak tűnt.
Ebben az időben élte meg első szerelmét is, amely fájdalommal és lemondással végződött, így lelkére a reménytelenség bágyasztó érzése borult. Ezt a bánatot jóformán csak Kazinczyval, Döbrenteivel és Szemerével való levelezése tudta enyhíteni.
Öccse, Ádám 1823-ban megházasodott, így Kölcsey azt remélte, átadhatja neki a birtok gondját. Szerette volna, ha Ádám gazdálkodik, ő pedig Pestre költözhet és az irodalomnak, a tudománynak élhet.
Annál is inkább szeretett volna Pestre költözni, mivel 1826-tól Szemerével együtt szerkesztette az Élet és Literatura c. lapot, amely az első magyar esztétikai folyóirat volt (1829-ben szűnt meg, csak 5 kötete látott napvilágot).
1826-ban barátságot kötött Kisfaludy Károllyal és az Auróra-kör tagjai közül is többen barátai lettek, különösen Bártfay, Helmeczy, Toldy, Bajza, Vörösmarty, Fenyéri.
1827-ben öccse, Ádám meghalt, így Kölcseynek végleg le kellett mondania arról a vágyáról, hogy Pesten lakjon. Az özvegyet nem hagyhatta támasz nélkül, és unokaöccséről, Kálmánról is neki kellett gondoskodnia. Egy percig sem volt kétsége afelől, hogy ez a kötelessége, és ezt is tette.
1827 elején elhagyta Pestet s ezzel irodalmi tevékenysége is újra megszakadt. Csak 1829-ben lép ismét az alkotás útjára, de most már a zajosabb közélet, a politika területén. Ez életének új fordulatát jelentette, melytől azt remélte, hogy felderíti a lelkét. A megélénkülő politikai élet ugyanis kimozdította sötét hangulatából, az élet értelmét a cselekvésben, a haza érdekéért való munkában látta.
Az életrajznak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!
Hozzászólások
Kölcsey Ferenc élete (1790-1838) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>