A Szigeti veszedelem jelentősége

A Szigeti veszedelem összes méltatója kiemeli, hogy mennyire realisztikusak Zrínyi csatajelenetei. Ő volt az egyetlen eposzköltő a világirodalomban, aki maga is katona volt, és testközelből látta, átélte mindazt, amiről írt.

Szerette volna, ha sikerül kiűzni a törököt Magyarországról, és ennek a célnak rendelte alá költői tevékenységét is. A művel az volt a célja, hogy a művészet ereje által megüzenje kortársainak: a szigetvári hősökéhez hasonló vitézi erényekkel és erkölccsel ki lehetne űzni a törököt, meg lehetne menteni az országot. Fel akarta rázni, mozgósítani akarta a magyar nemességet.

Zrínyi számos utalást tesz a jelen és a jövő feladataira is a műben: pl. a szigeti hős arra inti fiát és utódait, hogy kövessék az ő példáját, Isten pedig kijelenti Michael arkangyalnak, hogy három-négy emberöltő múlva eljön az ideje annak, hogy a magyarok lerázzák az idegen igát.

Zrínyi Miklós a barokk korszak egyetlen magyar szerzője, aki lángleméjével kiemelkedett annak a kornak az átlagából, és akire a következő korok, pl. a reformkor költői példaképként tekintettek (Kölcsey például különösen tisztelte, nevét verseibe is belefoglalta, pl. Zrínyi dala, Zrínyi második éneke).

Mivel Zrínyi a Szigeti veszedelem megírásával a korabeli európai irodalom törekvéseivel egybevágó művet alkotott, gyakorlatilag nemzetközi szintre, a korszak irodalmi élvonalába emelte a magyar epikát.