Az elemzés vázlata:
● Bevezetés
● A Szigeti veszedelem keletkezése és műfaja
● A Szigeti veszedelemben megjelenő eposzi kellékek
● Formai sajátosságok
● A Szigeti veszedelem történelemszemlélete
● Zrínyi Miklós, az eposz hőse
● A Szigeti veszedelem jelentősége
 

Zrínyi Miklós a magyar barokk legjelentősebb képviselője, főműve, a Szigeti veszedelem pedig irodalmunk első eposza. A barokk stílus a főúri kastélyokban, udvarházakban alakult ki, ahol a katolikus nemesség és a Habsburg udvar támogatta. Nálunk is az ellenreformáció idején erősödött meg a barokk.

A hitvitázók, a prédikátorok személyéhez is fűződik, a reformátusok és katolikusok prédikátorai mind a népet akarták meggyőzni. A katolikus prédikátorok közül a legnevezetesebb Pázmány Péter, a reformátusok közt olyan ellenfelei voltak, mint Apor Péter vagy Méliusz Juhász Péter.

Pázmány sokszor főurak birtokain látott el papi-prédikátori szolgálatot, így a Zrínyi-birtokon is. Ő volt  a két Zrínyi-fiú nevelője.

Zrínyi Miklós Horvátországban született, a bán méltóságot viselte. Jezsuita iskolában tanult, és már fiatalkorától foglalkoztatta a hadvezetés (de mint főnemes is értenie kellett a katonasághoz). Katonai, hadtörténeti tanulmányokat írt (Tábori kis tracta, Vitéz hadnagy).

A téli hadjáratban ő vezette az összevont Habsburg-magyar seregeket és félelmetes sikereket ért el. De amikor már biztosnak látszott a győzelem, a Habsburgok leváltották Zrínyit, és az olasz származású Montecuccolit ültették a helyére, aki megkötötte a törökkel a szégyenletes vasvári békét (az osztrákok még területeket adtak át a töröknek Magyarországból).

De Zrínyi nem csupán katona és tanulmányíró, hanem költő is volt. Műveinek első kiadása az Adriai Tengernek Syrenaia címmel 1651-ben jelent meg Bécsben. A kötet címlapján található Zrínyi Miklós jelmondata: „Sors bona nihil aliud” (Jó szerencse, semmi más).

A kötet címe onnan ered, hogy az Adriai-tenger a Zrínyi-birtok határa volt, az Adriai-tenger szirénája, azaz énekese pedig maga Zrínyi, a költő. A kötet tartalmazza leendő feleségéhez, Draskovich Mária Eusebiához írt szerelmes verseit (akit verseiben Violának nevezett) és a Szigeti veszedelem című eposzt, melynek címe latinul szerepel a nyomtatott kiadásban (Obsidio Szigetiana).

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!