Szép Ilonka. Orlai Petrich Soma festménye (részlet)

Az alábbi műelemzést Esszina küldte be, aki az Irodalmi Blog megszűnéséig annak szerzője volt. Írása Baróti Dezső Árnyékban éles fény c. könyvének, valamint Vaderna Gábor és Imre László Szép Ilonka-tanulmányának felhasználásával készült, de saját gondolatait is beleszőtte.

Munkáját fogadjátok szeretettel!

Vörösmarty Szép Ilonkája a legérzelemtelibb, „leghamvasabb” magyar versek egyike. Az ihletet Bajza József és Kisfaludy Károly hasonló témájú művei adták a költőnek. A hősnő alakjában a szentimentalizmus nőideálját fogalmazta meg, így a vers egyfajta lírai búcsú a szentimentalizmustól, melynek témáit, hangvételét épp ekkortájt kezdte száműzni költői világából.

Vörösmarty kielégületlen boldogságvágya, szerelemvágya, talán Perczel Etelka iránti vonzalmának emléke érhető tetten a költeményben. A hervadó virág képével érzékeltetett lassú halál az Etelka-szerelem elhalását tükrözheti.

A téma (a pillangót kergető lány képe, az érzelmes vadászkaland) meglehetősen közhelyesnek számított, gyakran megjelent a kor különféle alkotásaiban. De az is tény, hogy a korszak (az 1830-as évek) leányainak a valóságban is kedvelt szórakozása, szokása volt a játékos lepkekergetés (ezért ilyesféle jelenet számos képzőművészeti alkotáson is megjelenik).

A Szép Ilonka keletkezésének táján honosodott meg nálunk a ballada műfaja, így Vörösmarty kortársai balladának tekintették a verset műfajilag. Ám a mű töredékes kompozíciója és homályossága ellenére sem igazi ballada. Később románcnak, idillnek tartották (mert a költemény az akkori értelmezések szerint majdnem végig boldogságot ígérő románc marad), ma inkább elbeszélő költeménynek tekintjük.

A mű férfi hősében, Hunyadi Mátyásban Vörösmarty saját emberideálját, a férfias, a tettre kész hazafit formálta meg. A hazafiúi feladatok hívó szavára a kínálkozó szerelmet feláldozó király sorsában a költő saját sorsát jelenítette meg (tudjuk, hogy Vörösmarty önfeláldozó, kötelességtudó hazafi volt, akinek sokféle közérdekű munkája legszebb éveiben nem adott időt, lehetőséget a magánéleti boldogság megtalálására).

Maga a költemény egy szerelmi tragédia elbeszélése, amely a reformkor levegőjét árasztja. Korstílusát tekintve valahol a romantika és a realizmus határán helyezkedik el.

Vörösmarty történelmi témát dolgozott fel, de ez csak a mű II. részéből derül ki az olvasó számára (amikor a Hunyadiak és Mátyás neve elhangzik). A reformkor hajnalán megélénkülő Mátyás-kultusz a honért és a közjóért élő, a néppel kötött szövetségéhez hű felvilágosult uralkodó eszményképét vetítette rá a XV. századi feudális uralkodóra. A korszakban tucatjával születtek a nagy magyar királyról szóló irodalmi művek, melyekben Mátyás a Szép Ilonkáéhoz hasonló szerelmi történetek hőse.

Érdekes, hogy az egyes mozzanatoknak, szereplőknek külföldi előképük is van. Peterdi pohárköszöntője például Voltaire Henriade című, híres eposzának Philippe de Mornayját juttathatja eszünkbe, aki a klasszikus francia tragédiák kötelességtudatra ébresztő öreg harcosainak hagyományába illeszkedik bele.

Mátyás alakja pedig IV. Henrik királlyal rokonítható, aki ugyanolyan önkritikus szavakkal ébred rá uralkodói kötelességére. IV. Henrikról, a franciáknak a mi Mátyásunkéhoz hasonló népszerűségnek örvendő királyáról a hagyomány tudni véli, hogy egyik-másik szerelmi kalandját egyszerű vadásznak öltözve bonyolította le, így a Vörösmarty által ábrázolt vadász alakja is lényegében a IV. Henrik-mondakörre vezethető vissza.

A Szép Ilonka tehát sablonos témát dolgoz fel, amelyet korábban is már ezerszer feldolgoztak, Vörösmarty mégis remekművet tudott formálni belőle. A cím egy kedves hangzású női név, melynek sokat ígérő hangulati értékei vannak (szerelmi történetet sugall). A címszereplő mellett legalább olyan fontos Mátyás alakja, aki terjedelmileg majdnem olyan nagy helyet foglal el a műben, mint szép Ilonka: a 132 sorból legalább 60 sor a királlyal kapcsolatos.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!