ÁBRÁND      

Szerelmedért
Feldúlnám eszemet
És annak minden gondolatját,
S képzelmim édes tartományát;
Eltépném lelkemet
Szerelmedért.

Szerelmedért
Fa lennék bérc fején,
Felölteném zöld lombozatját,
Eltűrném villám s vész haragját,
S meghalnék minden év telén
Szerelmedért.

Szerelmedért
Lennék bérc-nyomta kő,
Ott égnék földalatti lánggal,
Kihalhatatlan fájdalommal,
És némán szenvedő,
Szerelmedért.

Szerelmedért
Eltépett lelkemet
Istentől újra visszakérném,
Dicsőbb erénnyel ékesítném
S örömmel nyújtanám neked
Szerelmedért!

A vers tehát arról szól, hogyan ostromolja a költő szerelme tárgyát, ám elég különös ostrom ez! Amit Laura szerelmének elnyeréséért „tenne”, abban alig van konkrét cselekvő mozzanat, inkább azt mondja el, mit volna képes elszenvedni érte.

Tárgyas igét, amely túlmutatna a költő személyén, s a kedves alakját, képét idézné fel, egyet sem találunk szinte. Vörösmarty igéi: lennék, tűrnék, szenvednék, égnék, meghalnék.

Legnagyobb kincsét is feláldozná azért, hogy a lány viszontszeresse, márpedig ez a kincs egy költő számára (Vörösmarty esetében pedig különösen) a „képzelmek édes tartománya”. Azaz saját lelkét, képzeletvilágát dúlná fel a lány szerelméért.

Érezni lehet a versből, hogy nem futó szeszély, fellángolás szülte: Vörösmarty számára élet-halál kérdése, hogy megnyerje a lányt. Egy súlyos egyéniség egy lapra teszi fel mindenét, ugyanakkor nem érvel saját súlyával (pedig tudatában kell lennie, hiszen amit felkínál, az egy Vörösmarty, egy zseni fantáziája), hanem szerényen, félreállva jelzi, hogy milyen vihar dúl benne.

Ebből a magatartásból hallatlan feszültség, dinamika következik. Visszafojtott erő és szenvedély érződik a versből, mint amikor egy tűzhányó látszólag békésen működik, a föld alatt azonban lángol, ahogy a versben is írja a költő: „Ott égnék föld alatti lánggal”. Láng ez a szenvedély, de föld alatti. Föld alatti, de láng.

A költő egyéni alkatához tartozik, hogy így élte meg szerelmét: néma követeléssel hódított, nem egy ellenállhatatlan erejű, mindent elsöprő rohammal. És persze nyilván származása, neveltetése, világszemlélete is erre predesztinálták.

Ezzel a verssel, illetve azzal a magatartással, amit ez a vers képvisel, végül is győzött Vörösmarty: Laura igent mondott.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!