A Vörös és fekete részletes tartalma (olvasónaplója) ITT található.

De Rênalné levele és Julien bukása

Igen ám, de a márki egy dolgot még tisztán akar látni, mielőtt végleg igent mondana a házasságra: Julien jellemét. Biztos akar benne lenni, hogy a fiú nem számításból csábította el Mathilde-ot, vagyis hogy nem hozományvadász. Ki akarja deríteni, kicsoda is Julien, így annak előző munkaadóinál, egészen pontosan de Rênalnénál érdeklődik a fiú múltja felől.

Az asszony kemény szavakkal fogalmazott levelet küld a márkinak, amelyben leleplezi Julient. Képmutatónak nevezi, aki a megfelelő nők elcsábításával akar feljebb kapaszkodni.

Levele annyira befeketíti Julient, hogy a márki nem hajlandó hozzáadni a lányát, annak ellenére sem, hogy Mathilde állapotos, és ha ez kiderül, oda lesz a jó híre. De La Mole megbocsátotta volna Juliennek, hogy alacsony származású és vagyontalan, de azt nem tudja neki megbocsátani, hogy érdekből behálózta a lányát. Julien tehát egy csapásra mindent elveszít, pályája megtörik.

A regény egyik nyitva hagyott kérdése, hogy mi késztette de Rênalnét a levél megírására. Később az asszony azzal magyarázza a levelet, hogy gyönge volt és lelkifurdalás gyötörte házasságtörése miatt, és az új gyóntatópapja rákényszerítette a levél megírására.

A pap fogalmazta a levelet, és lelki terrorral rá tudta venni a szenvedéstől testileg-lelkileg legyöngült asszonyt, hogy lemásolja és elküldje. Ezt mondja nekünk a narrátor és ezt állítja maga de Rênalné is, aki szörnyűnek tartja, hogy mire kényszerítette őt a vallás.

Ugyanakkor a levél megírására más, ki nem mondott okok is késztethették. Ha belegondolunk, könnyen lehet, hogy féltékenységből is tette, hiszen még mindig szerelmes Julienbe, aki feleségül akar venni valaki mást. Stendhal nagyon finoman sejteti, hogy az asszony féltékeny volt Julien küszöbön álló házassága miatt: „Rênalné Julien távolléte miatt szenvedett, de ő lelkiismeret-furdalásnak nevezte.”

És egy másik lehetséges motiváció is van: a féltés. De Rênalné jól ismeri Julien nagyravágyását, és félti, hogy rossz útra lép, hogy a lelkét is eladja. Lehet, hogy attól félt, hogy ha Julien elveszi Mathilde-ot, azzal feladja önmagát.

Annyi biztos, hogy semmi esetre sem az volt a célja, hogy tönkretegye Julient. Ha a gyóntatópap lelki terrorjától eltekintünk, akkor az asszonynak két célja lehetett: vagy az, hogy megállítsa a fiút a rossz úton, vagy az, hogy visszakapja, vagy mindkettő.

Julien mindebből csak annyit fog fel, hogy de Rênalné keresztezte a terveit, tönkretette a jövőjét, s ezért bosszút akar állni rajta. Első indulatában Verrières-be megy, pisztolyokat vásárol, és belép abba a templomba, ahol az asszony éppen misét hallgat.

Bent a templomban hátulról kétszer rálő az asszonyra (van ebben valami sötét, alattomos, valami nem tiszta: nem mer szembenézni de Rênalnéval – talán ha látja az arcát, akkor nem is bírná lelőni). Csak a vállát találja el, így de Rênalné életben marad. A fiút viszont elfogják és börtönbe kerül.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 15. oldalra!