Az írás vázlata:

• Bevezetés
• A romantika elnevezése
• A romantika történelmi, társadalmi, gazdasági és politikai háttere
• A romantika kialakulása
• A romantika eszmei, filozófiai háttere
• A romantika általános jellemzői
• A romantika világképe
• A romantika esztétikai-poétikai jellemzői
• A romantikus dráma és epika jellemzői
• Nemzeti romantikák
• 1. Német romantika
• Első nemzedék: jénai romantika
• Második nemzedék: heidelbergi romantika
• A német romantika további fontos alkotói
• 2. Angol és amerikai romantika
• Előromantika
• Az angol romantika első nemzedéke
• Az angol romantika második nemzedéke
• Az angol romantikus próza fontosabb szerzői
• Az amerikai romantika
• 3. Francia romantika
• A francia romantika első nemzedéke
• A romantika győzelme Franciaországban
• 4. A közép-és kelet európai romantika (orosz, lengyel, cseh, ukrán, román, magyar)
• A magyar romantika
• A magyar romantika előzményei
• A magyar romantika társadalmi bázisa és a nemzet fogalma
• A magyar romantika irodalmi élete
• A magyar romantikus irodalom sajátosságai
• A magyar romantikus költészet és a népiesség
• A magyar romantikus próza
• A romantika az építészetben és a képzőművészetben
• A romantika a magyar képzőművészetben
• Befejezés

A romantika kétségtelenül a legnagyobb hatású művelődéstörténeti korszak volt a 19. században, amely nemcsak a művészeti ágakat és az irodalmat érintette, hanem szellemi, politikai mozgalmakat is magába foglalt. Nagyon összetett, sokarcú irányzat volt, teli ellentmondásokkal: minden országban, időpontban és művészeti ágban mást és mást jelentett.

Nemzetenként nagy különbségek vannak a romantika kezdetének és végének időpontja, valamint eszmei, poétikai, társadalmi vetületei között, ezért érdemes külön tárgyalni, hogy melyik nemzetnél mit jelentett és mettől meddig tartott. Tehát később majd külön is fogunk beszélni az egyes nemzeti romantikák jellemzőiről.

Nagy általánosságban azt mondhatjuk, hogy a romantika a 18. század utolsó évtizedeiben kezdődött és a 19. század első kétharmadát foglalja magában. Ez persze igazából csak az angol és a német nyelvterületre igaz, ahol a romantika kifejlődött, más népeknél (pl. a franciáknál) késve jelent meg (az 1820-as és az 1830-as években), és vannak országok, ahol még a 19. és a 20. század fordulóján is tartott (például Magyarországon is tovább élt Jókai művészetében).

A romantika irányzata a klasszicizmust váltotta fel, amellyel kezdetben még párhuzamosan létezett, és amelyet később kiszorított. Vannak olyan országok, ahol a romantika a klasszicizmus ellenfele volt (pl. Franciaországban), máshol jól megfért a klasszicizmussal (pl. a németeknél és Közép-Kelet Európában is).

Ami egységesen igaz minden nemzet romantikájára, hogy a mai értelemben vett, modern nemzettudat kialakulásának időszaka volt.

Gyökerei a felvilágosodás korába nyúlnak vissza, közvetlen elődjének a szentimentalizmus és a Sturm und Drang tekinthető.

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!