Első felvonás

1. jelenet

Szereplők:

HIPPOLYTOS, Antiopé amazon királynő és Theseus fia
THERAMÉNES, Hippolytos nevelője

Helyszín: Troizén, a Peloponnésos egyik városa

Hippolytos elmondja Theraménesnek, hogy elmegy Troizénból, mert régóta él távol apjától, Theseustól, és nem tudja, mi van vele, nem tudja, hol van. Attól tart, baj érte.

Theraménes azt feleli, nehéz lenne Theseust megtalálni, hol akarja Hippolytos keresni őt? Ő maga már rengeteg helyen járt a királyt keresve, de Theseusnak nyoma veszett. Arra gyanakszik, talán Hippolytos apja nem is akarja, hogy megtalálják: valószínűleg nagyon is jól van, és míg fia aggódik érte, talán újabb titkos szerelmi kalandokba bonyolódott.

Hippolytos azonban rászól nevelőjére, hogy több tisztelettel beszéljen apjáról, aki már rég túljutott ifjúkori kicsapongásain. Feleségének, Phaedrának nincs vetélytársa többé. Neki, a fiának pedig az a dolga, hogy apja mellett legyen. Különben is fél ettől a tájéktól.

Theraménes nem érti, miért kéne Hippolytosnak félnie attól a tájtól, ahová gyerekkori emlékek is kötik, és amely mindig menedékül szolgált, amikor Hippolytosnak elege lett Athén és az udvar zajos pompájából.

Hippolytos azt feleli, hogy Phaedra küldette őt ide, ezért ez most más, mint régen volt.

Theraménes így már érti a dolgot: Hippolytost ezek szerint Phaedra jelenléte zavarja, aki Minos és Pasiphaé lánya, és Theseusnak felesége, Hippolytosnak pedig mostohaanyja.

Theraménes is veszélyes mostohának tartja Pheadrát, mert első látásra meggyűlölte Hippolytost, ezért kellett a fiatalembernek száműzetésbe vonulnia. De Theraménes szerint ez a gyűlölet elmúlhat és különben is Phaedra már a halálán van.

Hippolytos ekkor bevallja, hogy nem Phaedra gyűlölete elől akar elmenekülni, hanem a fiatal Aricia elől.

Theraménes nem érti, mi félnivalója lenne Hippolytosnak egy ártatlan lánytól, aki szelíd és szerény, nem olyan, mint bitang fivérei, akik Theseus ellen szegültek. Ariciától távol áll fivérei minden gaztette, ezért Hippolytos ok nélkül gyűlöli őt.

Hippolytos azt feleli, ha gyűlölné, akkor nem kéne előle elmenekülnie.

Theraménes ekkor érti meg, hogy Hippolytos, aki eddig vad, kevély, konok és gőgös ifjú volt, és apjával ellentétben soha nem szeretett bele senkibe, ezúttal mégiscsak szerelmes lett.

Hippolytos felidézi, hogy Theraménes gyermekkorában mennyi mesét mondott neki apjáról, Theseusról, akit büszke hősként jellemzett előtte. Hippolytos gyermeki képzeletét megragadta a sok dicső kaland, amit apjáról hallott, de amikor Theraménes azt mesélte el, milyen könnyen szerelembe esik Theseus, az már cseppet sem tetszett neki.

„De mikor azt mondtad, mi már nem oly dicső,
Könnyű érzelmeit hogy adta-vette ő;
Spártából elrabolt Helénát, holtaiglan
Síró Periboiát a döbbent Salamisban;
És annyi mást, kit már talán számon se tart,
Kit megejtő tüze itt és ott tőrbe csalt:
Ariadnét, kinek jaját dörgik a szirtek,
S végül Phaedrát, kinek jobb sors reménye intett.”

Apja nők iránti gyengesége megvetéssel tölti el Hippolytost, aki dicstelennek, szégyenletesnek tartja, hogy egy bátor hős így hajkurássza a nőket.

Ugyanakkor apjának legalább felmentést ad az, hogy számos hőstettet hajtott végre, de neki, Hippolytosnak eddig egyetlen fényes győzelme sem volt, amely jogot adna, hogy ilyen esztelenül viselkedjen.

Ez tehát az oka, hogy annyira óvakodott a szerelemtől, de ha már mégis szerelmesnek kellett lennie, akkor miért épp Ariciába, aki apjának ellensége?

Szigorú törvény tiltja, hogy Aricia férjhez menjen, mivel Theseus nem akarja, hogy annak a családnak, amely ennyi gaztettet követett el, leszármazottja maradjon. Attól tart ugyanis, hogy a vér szava túlzottan erős lesz, és az utódból is gazember válik.

Aricia halálával tehát haljon ki a család, ez Theseus célja, emiatt nem szabadna Hippolytosnak éppen Ariciát szeretnie, úgysem veheti felségül, vagy ha elvenné, azzal fellázadna apja ellen.

Pont ő, a fia szálljon szembe Theseusszal? Nem akar ilyet tenni, csak az a baj, hogy őrjöngő vágy hajtja Aricia felé, ezért kell elmennie.

Theraménes szerint azonban hiába menekül Hippolytos, az égiek akarata ellen semmit sem tehet. Vénust lehetetlen legyőzni.

Emlékezteti az ifjút, hogy ha anyja, Antiopé szembeszállt volna Vénusszal, és nem adja oda a szívét Theseusnak, akkor ő, Hippolytos meg sem született volna.

Egyébként is megváltozott Hippolytos egy ideje: régen gyakran kirontott lovaival a partfokokra, s kevélyen, bátran megfékezett büszke, szilaj méneket, de mostanság elcsitult a harci kedve, még a tekintete is megfakult. Ez azt jelzi, hogy titkos láz emészti, a szép Aricia halálra sebezte a szívét.

Hippolytos menni akar, hogy Aricia helyett apja közelében legyen, hátha így sikerül elfelejtenie a lányt. Theraménes azonban figyelmezteti, hogy előbb illene Phaedrával beszélnie.

Ekkor észreveszik, hogy Oinone, Phaedra dajkája és bizalmasa feléjük tart.

Az olvasónaplónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!