Harmadik felvonás

3. jelenet

Szereplők:

PHAEDRA, Theseus felesége, Minos és Pasiphaé lánya
OINONE, Phaedra dajkája és bizalmasa

Helyszín: Troizén, a Peloponnésos egyik városa

Oinone azzal kezdi beszámolóját, hogy a királynőnek most azonnal el kell felejtenie ezt a képtelen szerelmet Hippolytos iránt, Theseus ugyanis él, visszatért. Már partra is szállt, és a nép csak úgy tolong, hogy láthassa a halottnak hitt királyt.

Phaedrát lesújtja a hír: rögtön arra gondol, hogy Hippolytos iránti szerelme sérti a férje becsületét, és ő nyíltan megvallotta ezt a szerelmet az ifjúnak!

A királynő megint azon kesereg, hogy nem ölte meg magát akkor, amikor még gyalázat nélkül megtehette volna, és illő módon meggyászolták volna. Ha most hal meg, már késő, mert a tisztessége, erénye oda van.

Phaedra Hippolytost olyan szívtelennek tartja, hogy attól fél, a herceg képes lenne feltárni Theseus előtt az igazságot, mostohaanyja bűnös szenvedélyét. Még az se tartaná vissza, hogy ez az egész ügy sértő apja becsületére nézve.

Phaedra biztos benne, hogy Hippolytos undorodik tőle és megveti őt, ezért nem fogja titokban tartani, amit megtudott tőle. És azért sem, mert azzal saját apja elől hallgatná el Phaedra bűnét, és ezzel gyakorlatilag félrevezetné, becsapná az apját.

De még ha hallgatna is, Phaedra tudja, hogy Hippolytos tudja a gyalázatos titkot, márpedig Phaedra nem az a fajta nő, aki vakmerően, szégyenérzet nélkül képes álarcot ölteni és úgy tud tenni, mintha semmi nem történt volna, miközben békés nyugalommal élvezi a bűnt.

Phaedra a gyalázat elől a halálba szeretne menekülni: mivel nem szeret élni, nem fél a haláltól, és élete elvesztését nem tartaná nagy veszteségnek.

Csak azt sajnálja, hogy két szegény gyermekének ilyen gyűlöletes örökséget fog hátrahagyni: egy bemocskolt nevet.

Anyjuk gyalázata akkora teher lesz számukra, hogy még arra se lehetnek büszkék, hogy Jupiter isten vére csörgedezik az ereikben (Phaedra gyermekei ugyanis Minos révén az istenek királyának leszármazottai). A szóbeszéd mindig felrója majd nekik anyjuk vétkét, ezért örökké földre sütött szemmel kell majd járniuk.

Oinone szerint nem kétséges, hogy így lesz, és ő szánja is Phaedra gyermekeit tiszta szívből. Nem is érti, miért akar Phaedra meghalni és ezzel szégyent hozni gyermekeire. Hiszen mindenki azt fogja mondani, hogy a királynő megcsalt férje dühe elől menekült a halálba, a gaz Hippolytos pedig majd nevet a markába, Phaedra halála ugyanis bizonyíték lesz arra, hogy az általa felhozott vád igaz.

Oinone inkább meghalna, mint hogy veszni lássa úrnője jó hírét, ezért bármire képes… komolyan felteszi a kérdést Phaedrának: még mindig szereti-e Hippolytost? Milyen szemmel nézi most az ifjút?

Phaedra azt feleli, torz szörnyetegnek látja most már a herceget.

Oinone szerint akkor nem szabad belenyugodni, hogy Hippolytos győzzön. Először is nem szabad félni tőle. Az fog győzni, aki merészebb: legjobb lesz tehát, ha Phaedra vádolja meg Hippolytost azzal, amivel Hippolytos készül megvádolni Phaedrát. Lényeg, hogy Phaedra vádja hangozzon el először, hiszen legjobb védekezés a támadás.

Megcáfolni úgyse meri majd senki, ráadásul bizonyíték is van: a kard, amelyet Hippolytos Phaedránál felejtett. Bizonyíték ellene az is, hogy Phaedra sokat panaszkodott rá a múltban Theseusnak, sőt, még a herceg száműzetése is bizonyíték, amit Theseus Phaedra kérésére rendelt el.

A királynőnek nem tetszik a gondolat, hogy aljasul befeketítsen valakit, aki ártatlan.

Oinone erre azt feleli, Phaedrának nem kell tennie semmit, ő majd mindent elintéz. Phaedra csak maradjon csöndben, ennyi a dolga.

Nem mintha a dajka nem reszketne attól, amire készül, ő sem veszi könnyedén a dolgot, de bármire képes volna azért, hogy úrnőjét megmentse. Ráadásul szerinte Hippolytos úgysem kap komoly büntetést, Theseus legfeljebb száműzi majd, hiszen saját fiáról van szó. Csak nem fogja saját fiát halálra ítélni?

De még Hippolytos halála sem lenne túl nagy ár Oinone szerint Phaedra jó hírének megmentéséért.

Phaedra annyira fél attól, hogy Hippolytos beárulja őt, hogy szabad kezet ad a dajkának az ügyben. Oinone azt teheti, amit jónak lát. Ő, Phaedra, úgyis annyira fel van dúlva lelkileg, hogy tehetetlennek érzi magát, és fogalma sincs, hogyan tovább.

Az olvasónaplónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 16. oldalra!