Az elemzés vázlata:

• Bevezetés
• A Füstbement terv előzményei
• Petőfi családlírájának újszerűsége
• A vers keletkezésének körülményei
• A vers szövege (olvassátok végig, lehetőleg kétszer is: először magatokban, lassan, értelmezve, aztán hangosan)
• Cím, hangvétel, verselés
• A vers értelmezése

A Füstbement terv Petőfi családlírájának egyik legszebb darabja. A korban nagyon újszerűnek számított, hogy a költő a legbensőségesebb családi kapcsolatairól is fesztelen hangon, közvetlen stílusban tudott beszélni.

Petőfi előtt a családi élet intimitása nem tartozott a bevett költői témák felé: családi lírájával új témakört vezetett be irodalmunkba.

A Füstbement terv előzményei

E páratlanul őszinte vers hitelességét Petőfi élethelyzetének és a megverselt lírai alaphelyzetnek a hasonlósága adja. A költeménynek volt valóságalapja: szinte percről percre megfeleltethető a Petőfiről fennmaradt életrajzi adatokkal.

Nem véletlen, hogy irodalmunk leghányatottabb sorsú költői írták meg a búcsúzás és a távollét, a honvágy, illetve a hazatérés legszebb verseit, hiszen élethelyzetük révén könnyen azonosultak ezzel a lírai alapszituációval.

Ha meg akarjuk vizsgálni, milyen előzményei voltak Petőfi versének a magyar irodalomban, olyan alkotókat találunk, mint a darumadárral üzenő Balassi Bálint vagy a névtelen kuruc költők.

A Petőfi előtti korszakból Csokonai Szegény Zsuzsi, a táborozáskor című helyzetdala tekinthető talán legjobbnak, amely később népdallá is vált, akárcsak Kisfaludy Károlytól a Szülőföldem szép határa. (Kisfaludy is megtapasztalta a távollét, a honvágy kínjait, sőt, a társadalmi hazátlanság, a családból való kitaszítottság keserűségét is.)

A búcsúzás, a távollét és a honvágy lírai helyzetét tekintve megvoltak tehát az előképek, de a hazaérkezés témáját Petőfi előtt nemigen verselték meg, hacsak nem tekintjük előzménynek magának Petőfinek egy korábbi versét, az 1841-ben írt A visszatértet, amelyben a költő mindhárom szituációt – az eltávozást, a kényszerű távollétet és a visszaérkezést is – versbe foglalta.

A Füstbement terv másik fontos motívuma az anya iránti szeretet. Petőfi korábbi családlírájában is találunk olyan verseket, amelyek megjelenik az édesanya alakja: a Hazámban című versben pl. Hruz Mária búcsúszava és áldása indította útjára a fiút, a Jövendölés című versben szintén édesanyjának ígéri meg a költő, hogy hivatása révén halhatatlan lesz.

A Távolból című versben is megjelenik az anya figurája, aki hiába próbálta marasztalni szép reményektől és vágyaktól fűtött fiát, és akinek a költő nem meri megüzenni, milyen nyomorúságos a sorsa. Nem akar neki fájdalmat okozni, ezért egy kegyes hazugságot üzen hazalátogató földijével.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!