A vers keletkezésének előzményei

Petőfi már korábbi verseiben is megfogalmazta a világszabadság eszméjét, de akkor még személyes mondanivalóként foglalta versbe. Mostanra ez az eszme összefonódott a magyar szabadság ügyével: személyes érzelmeit a költő az egész nemzetre ruházza át.

A másik fontos szempont, hogy Petőfi, akárcsak Kazinczy és Vörösmarty, összekapcsolta az emberiség és a haza ügyét. Az ítélet című versének írásakor például a haza boldogságát csak az egész emberiség sorsának jobbra fordulásával együtt tudta elképzelni.

Nem csoda, hogy olyan lelkesen köszöntötte mind az olasz, mind a francia forradalmat! Úgy érezte, ha nemcsak egyes emberek vagy nemzetek harcolnak a szabadságért, hanem egész Európa, akkor nem lehet őket legyőzni: „(…) a múlt évben egész Európa egyszerre kiáltotta el ama nagy és szent szót, amely az emberiségnek új megváltója, s Európát nem fogják lenyomhatni” – írta.

Sajátjának érezte mind az olasz, mind a francia szabadság ügyét, mert nem nemzetben gondolkodott, hanem a jó és a rossz harcára egyszerűsítette le az egész kérdést: „Két nemzet lesz a föld ekkor, s ez szembe fog állni: A jók s a gonoszak.” Így tehát a haza ügyét is az emberiség sorsával együtt gondolta megoldani: nemcsak a magyarság, hanem valamennyi nemzet szabadságát egyszerre kivívni.

Az Európa csendes, újra csendes ehhez képest nagy fordulatot jelent. Petőfi itt azt bizonygatja, hogy akkor is kivívhatjuk a szabadságot mi magyarok, ha körülöttünk mindenki más szolga marad: így a haza és az emberiség sorsa ebben a versben szétválik.

Itt már nem a hazától jutunk el a nagyvilághoz, mint a korábbi versekben, hanem Petőfi európai távlatokkal nyit, és innen jut el a haza válságos helyzetének bemutatásáig. Összehasonlítás által, az ellentétek összecsapása által próbálja elérni a kívánt érzelmi hatást és buzdít a végsőkig való helytállásra.

Ugyanakkor mindamellett, hogy az aktuális politikai helyzetre reagál, a napi eseményeket egyetemes távlatokba emeli fel. Már az első versszak világtörténelmi összefüggésbe helyezi a magyarok harcát.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints az 5. oldalra!