Móricz Zsigmond: Tragédia (elemzés)
Társadalomábrázolás
Nem tudjuk meg, pontosan hol és mikor játszódik a történet, de sejtjük, hogy egy zárt közösségben, egy kis faluban vagyunk valahol vidéken. Erre utalnak a tájnyelvi szavak is (pl.: „dógozni!”, „elhíjni”). A helyszín lehet fiktív is, hiszen semmi konkrétumot nem tudunk meg róla, de nem is ez a lényeg, hanem az általános jellemzők.
Azaz egy átlagos, tipikus magyar falu a helyszín, melynek ábrázolásával az író bemutatja kora társadalmát, a 20. század eleji magyar társadalmat. Mindezt kíméletlen nyerseséggel, realizmussal és naturalizmussal teszi: tükröt tart saját kora elé.
Móricznak mindig nagyon fontos volt az élményanyag, a valóságból indult ki: a megtapasztalt, látott, megélt dolgokat ábrázolta. Műveiben megjelennek a kor jellemző figurái, helyszínei, nyelvi fordulatai. A Tragédiában is saját tapasztalatát írta meg.
Műveinek újszerűsége részben abban áll, hogy nem veszi egy kalap alá a parasztokat, nem egyoldalúan ábrázolja őket, hanem bemutatja a falu társadalmi rétegződését: voltak módosabb parasztok, szegények, még szegényebbek és teljesen nincstelenek.
A szegényparasztok szegényes életet élnek, egyszerű ételeket esznek. Kis János annyira vágyik egy jó ebédre, hogy szinte ijesztően nyers realizmussal gondolja végig a lakodalom egész menüjét, és képzeli el magában, ahogy megeszik ennyi meg annyi töltött káposztát stb.
A falu világa egy nagyon zárt hierarchikus világ, ahol hatalmas szakadék választja el egymástól a nincstelen zsellért és a többholdas, jómódú parasztot, és szinte lehetetlen a feljebb jutás, nincs átjárás a hierarchia egyik fokáról a másikra.
Móricz hősei lázadnak a sorsuk ellen, és az író lázadásuk okait is feltárja, amely legtöbbször a szegénység, a feltörekvés és a szerzés vágya.
Szereplőit olyan emberi vágyak hajtják, amelyeket nem áll módjukban kielégíteni. Mivel a megmerevedett társadalmi rendszerben lehetetlenség előre jutni, vágyaikat csak az ösztöneiken keresztül tudják kiélni, energiáikat csak az ösztönök szintjén tudják levezetni. Ezt példázza Kis János megszállott evése is, aki a szegénységéért akar bosszút állni.
Móricz bemutatja, hogy a nyomor lélektorzító hatású, és a legtragikusabb az, hogy nem lehet kitörni belőle. Szereplői nem tudatosan lázadnak, hanem ösztönösen, magukban, mint Kis János. Amolyan néma forradalom ez.
Az író realistán foglalkozik a társadalmi problémákkal, de a társadalmi bajokat a lélekábrázolás útján mutatja be. A lélektanon keresztül arra világít rá, hogy az ösztönvilág befolyásolja a társadalmat. Azaz a novella társadalombírálata abban nyilvánul meg, hogy szereplői elállatiasodott ösztönlények, akik nem tudják értelmezni saját problémájukat.
Kis János ösztönlény voltára Móricz számos ösztönszerű reakció, érzés leírásával utal pl. „olyat tudna ütni”, „lerugdosta a lábáról a kölöncöt”, „vadállat makacs dühével”, „kidagadt, reszketett az egész belseje”, „vak, vad elszánással”.
Azt is megfigyelhetjük, hogy a főhősnek vannak ösztönös, állatias tettei, amelyek gyakran ismétlődnek. Ezek mindig indulatvezérelt cselekedetek, pl. „megrúgta az edényt”, „félrerúgta a macskát”, „nagyot rúgott”.
Kis János és a lakodalmat rendező Sarudy társadalmi szempontból a két véglet: az egyik teljesen nincstelen, a másik vagyonos nagygazda, aki napszámosokkal művelteti a földjét.
A gazdag Sarudy nagyvonalúan mindenkit meghív a lánya lakodalmára, holott általában nem jellemző rá a nagyvonalúság: alkalmazottait rosszul fizeti, és most csak a különleges alkalom miatt bőkezű.
Kis Jánosnak azért ilyen fontos ez az alkalom és az evési lehetőség, mert semmije nincs, a parasztság legszegényebb rétegéhez tartozik („Már míg élek, mindig ebbe a szegénységbe kell szuszogni.”).
Karaktere azonban nem mondható tipikusnak, hiszen a többi paraszt nem ilyen makacs, nem ennyire nincstelen és nem ilyen irigy.
Ugyanakkor azt kell látnunk, hogy egy primitív, tanulatlan, műveletlen közösséget mutat be Móricz, amelyet érzelmi szegénység, lelki durvaság jellemez.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 7. oldalra!
Hozzászólások
Móricz Zsigmond: Tragédia (elemzés) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>