Móricz Zsigmond: Barbárok (elemzés)
A mű tempója, időkezelése
Az időkezelés technikája a balladákéhoz hasonló: bár az események időrendben zajlanak, az idő folyamatossága nincs meg, inkább szaggatottságot érzékelünk.
A három részben ritmikusan változik az időtartam: az 1. és a 3. rész rövid időszakot, legfeljebb pár órát ölel fel, a középső azonban egy teljes évet. Az 1. és 2. rész eseményei között is eltelik tíz nap.
Az elbeszélés tempója többször is változik. Mindhárom rész lassú tempóval indul, és hosszas késleltetés után következik be az a drámai történés, amely felgyorsítja a tempót. Ezek a tempóváltások is a szaggatottság érzetét erősítik, és feszültséget teremtenek (mindegyik egységnek megvan a maga feszültségíve).
Ezt a feszültséget az egyes részek zárlata nem oldja fel, így a feszültség egyre nagyobb fokán történnek meg a tempóváltások.
A mű esztétikai hatását a jól megformált szerkezet, valamint a népmesével, népballadával és a drámával való műfaji rokonság adja.
Drámai és balladai sajátosságok
Már eleve a hármas felosztás drámai jelleget ad a novellának, mivel a drámák ebben az időben hármas felosztásúak voltak. Az is drámai sajátosság, hogy nagy egységek maradnak ki a történetmesélésben (persze azért nem annyira nagyok, hogy az olvasó ne tudná értelmileg könnyen összekapcsolni a részeket).
A novella egyes részeit a drámákra jellemző szerkezeti egységekre is fel lehet osztani:
1. „felvonás”:
Expozíció: a juhászok megérkezése
Bonyodalom: a veres juhász beleköt Bodri juhászba a szíj ürügyén
Tetőpont: a gyilkosság
Megoldás: a holttestek elásása és vacsora
2. „felvonás”:
Expozíció: az asszony elindul otthonról
Bonyodalom: nem találja férjét és fiát, a bonyodalom kibontakozása a keresés
Tetőpont: megtalálja a sírt
Megoldás: Szegedre viszi a szíjat
3. „felvonás”:
Expozíció: kihallgatás
Bonyodalom: a veres juhász nem ismeri be Bodri juhász megölését, pedig tudja, hogy úgyis fel fogják akasztani más bűnök miatt
Tetőpont: meglátja a szíjat az ajtókilincsen
Megoldás: beismeri tettét
A feszes dialógusszerkesztés is drámai sajátosság. A párbeszédnek mindvégig kitüntetett szerepe van a műben, ami tömörré és drámai jellegűvé teszi a szöveget. A balladákban is jellemző az ilyen fokú tömörség.
A veres juhász és Bodri juhász párbeszédéből nem derül ki, hogy mi az oka ellenségeskedésüknek, csak Bodri juhász gondolataiból sejtjük, hogy vendégei rossz szándékkal érkeztek (a veres juhász rosszakarója, hallotta a csárdában is a múltkor, hogy a puszta betyárjának nevezte). Az indokok, magyarázatok hiánya is drámaivá teszi a cselekményt.
A novella első részében tökéletesen érvényesül a tragédiákból ismert hármas egység elve (hely, idő és cselekmény egysége). A második rész már több helyszínre, több jelenetre tagolódik, és cselekménye egy teljes év alatt játszódik le.
A második rész nem annyira drámai, hanem inkább balladai. A férjét és fiát kereső asszony a népballadák hőseinek tisztaságával áll elénk, maga a megtestesült hűség, az egy életre vállalt összetartozást jelképezi. Az emberi jóság, az önfeláldozás, a bátorság, a kitartás, az elszántság szép tulajdonságait hordozza.
A balladai hatást Móricz különféle nyelvi eszközök segítségével éri el. Az egyik a kontraszthatás: a fekete asszony fehér vászonruhában indul férje és fia keresésére.
A kihagyások is fokozzák a balladai jelleget (balladai homály).
A második rész szerepe a cselekmény továbblendítésén túl a késleltetés. A második rész lassított tempója a harmadik rész drámaiságát erőteljesebbé teszi.
A harmadik rész, amelyben a vizsgálóbíró vallatja a veres juhászt, ismét a hármas egység elvére épül. Az esemény időtartama alig több, mint amennyi idő alatt a szövegbeli párbeszéd elhangzik, azaz rendkívül rövid.
Az első két részben az elbeszélő mód jellemző, akár a balladákban, a harmadik részben ezt fölváltja a párbeszédes jelenet, ami a drámákban jellemző.
A babona motívuma is balladai sajátosság. Arany János például utolsó balladáiban a népi hiedelmeket, babonákat, a nép körében máig élő furcsa, titokzatos, sejtelmes hiedelemvilágot mutatta be.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints az 5. oldalra!
A fogadtatáshoz érdemes lehet még ezt is elolvasni, nem teljes a kéP. Voltak éldául, akik valamiért a vizsgálóbírót ítélték el a végén a veres juhász helyett: https://docplayer.hu/24129401-Cseve-anna-a-barbarok-olvasasanak-lehetseges-kontextusai.html