További fontosabb levelek

A 6. levél 1717. december 10-én íródott, és Mikes arról számol be, hogy már közel állnak az unalomhoz. Az emberek nagyon ridegek, a házak hidegek, a császár egy egész öltöző köntöst küld Rákóczinak. Mikes egyetlen boldogsága, hogy nénjének írhat.

A 45. levél 1722-ben íródott. Szomorú, fájdalmas, megrendült hangvételű, ugyanis Mikes pestisben elhunyt társairól van benne szó.

Néhány tisztázatlan kérdés

Mikessel és művével kapcsolatban vannak még nyitott kérdések, amelyekre nem tudjuk a választ. Nem tudjuk például, hogy hogyan került a kézirata vissza Törökországból Magyarországra.

Abban sem vagyunk biztosak, hogy a levelekben közölt adatokból mennyi a hiteles információ és mennyi a kitalált valóság.

Egy újabb kutatás felvetette, hogy a Leveleskönyv akár Mikes lírai önéletrajza is lehet, de az is felvetődött, hogy Mikesnek esetleg közönsége lehetett: a rodostói magyar kolónia tagjainak írta a leveleket, és fel is olvasta nekik.

Az is tisztázatlan, hogy Rákóczi, aki szintén írt, ismerte-e Mikes írásait és viszont: vajon figyelemmel követték-e egymás munkásságát, tudtak-e egyáltalán a másik írásairól.

Befejezés

Mikes Kelement a hűség jelzőjével tudjuk illetni: elsősorban a fejedelemhez volt hű, de hű volt a hazához és a magyar nyelvhez is (nyelve 18. századi erdélyi, székely, szép magyar nyelv, nyelvileg nagyon értékes a Törökországi levelek).

Mikes példát mutatott, hogy még idegenben is dolgozni kell, és a munkából erőt kell meríteni. Mikes belső hitből és energiából talpon tudta magát és társait tartani a száműzetésben.

Túlélte minden bujdosótársát, és idős korára nagyon magányos lett, ezért 1741-ben kérvényben fordult Mária Teréziához, hogy hazatérhessen, de a királynő elutasította a kérést. Válaszlevele egyetlen latin sorból állt, amely azóta szállóige lett: „A Fekete-tengertől nincs visszatérés.” (Ez utalás Ovidiusra.)

Mikes Rodostóban halt meg 1761-ben pestisben.

A fiktív és valódi levelek írása mellett hatalmas fordítói munkát is végzett: több kötetnyi könyvet fordított le franciából magyarra.

A régi magyar irodalomból Pázmány Péter mellett Mikes Kelemen volt az a szerző, akinek prózája a 20. századi magyar prózára jelentős hatást gyakorolt.

Az 1908-ban induló Nyugat című lap címlapján van egy embléma, egy jelkép: csizmás, sisakos figura tollal a kezében, aki ír. Beck Ödön Fülöp metszete, rajza alapján Mikes Kelement ábrázolja. A levélíró Mikes alakja tehát a Nyugat című folyóirat emblémája lett!

Hollandiában a 2. világháború után alakult egy kör, amelyet a nyugatra kiszakadt magyar írók, költők, festők, művészek hoztak létre, és felvették a Mikes nevet (Mikes-kör), mert Mikes is külföldön, száműzetésben volt kénytelen leélni az életét.

Lévay József Mikes című verse is megidézi Mikes Kelemen alakját a Hét évszázad magyar versei című kötetben.