Mikes soha nem térhetett haza. A fejedelem mellett maradt annak haláláig, ami 1735-ben következett be. A Törökországi levelek darabjai közül a 42. levél foglalkozik a fejedelem halálával (érdekes, hogy Rákóczi, aki nagyon vallásos volt, nagypénteken halt meg, mint Jézus).

II. Rákóczi Ferencnek nagy lelkifurdalása volt, mert magas pozíciót töltött be, ő vezette a szabadságharcot és belebukott (Széchenyinek volt még ekkora lelkifurdalása). Ez a fejedelem Vallomások című művéből és emlékirataiból derül ki, melyeket latinul írt.

Amikor már mindenki meghalt körülötte, Mikes nagyon magányos lett, és 1741-ben kérvényben kérte a Habsburg-kormányzattól, hogy hazajöhessen, de kérését elutasították. Viszont 1758-ban azt megengedte a konstantinápolyi osztrák követ, hogy Mikes levelezzen erdélyi rokonaival. Amikor már írhatott valódi leveleket, Mikes abbahagyta a fiktív levelek írását. (Ez nyilván Mikesnek jó volt, rossz volt viszont az irodalomnak.)

A Törökországi levelek stílusa, témája, hangulata

A Törökországi levelek stílusa könnyed, szellemes társalgási stílus, amolyan „csevegő hangnem” uralkodik benne. Egyik legnagyobb értéke az élőbeszédhez közeli előadásmód. A társalgó, csevegő, helyenként évődő vagy csipkelődő hangvétel és a játékos humor kifejezetten szórakoztató szándékról tanúskodik, ugyanakkor vannak tudósító igénnyel megírt darabok is (pl. a 112. levél).

Mikes beszédstílusa egyébként is csipkelődő, kedélyes és kicsit terjengős. Ahhoz képest, hogy elbukott a szabadságharc és száműzetésben vannak, leveleinek hangulata egyáltalán nem kesergő, borúlátó vagy pesszimista.

Mikesnek nagy anekdotázó hajlama van, gondolatszövése logikus, ahogy egyik témáról a másikra tér, hangja megkapóan őszinte, vallomásszerű, jellemábrázolása természetes.

Mikes leveleskönyve témáját és jellegét tekintve különböző darabokból áll, és bár az egymást követő levelekben vannak utalások a korábbi levelek valamelyikére, maga a gyűjtemény nem alkot kompozíciós egységet.

A levelek több műfajt olvasztanak össze: emlékirat, napló, útleírás és anekdota is van bennük. Ezzel megtörik és kitágítják a hagyományos széppróza kereteit.

A Törökországi leveleknek van néprajzi vetülete is, mivel sok leírás, elbeszélés szól a török életről, pl. hogy hogyan építi a török a házat. Fontos szerepet kap az idegen, keleti kultúra ábrázolása.

Ám a fő motívum, a kulcsszó az árvaság, az idegenbe szakadt száműzöttek reménytelen szomorúsága.

Mikes stílusa alapján a leveleket késő barokk, rokokó műveknek tekintjük.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!