A magyar egyházi irodalom kezdetei
A kolostori irodalom
A kolostori irodalom fő műfaja a prédikáció volt, amely nemcsak kolostori olvasmány, hanem a tömegpropaganda eszköze is. A pap a prédikáció segítségével tudott hatni a hívekre, ezért hihetőségre, meggyőzésre törekedett. Voltak kiváló szónok-papok, pl. Kapisztrán János.
A szerzetesek az általuk írt könyvekben római eredetű fejezetbeosztással éltek: Prima, Tertia, Sexta stb. A napirendjüket is beosztották. Az imák rendjét, mely a nap szakaira épül, zsolozsmának nevezzük (a zsolozsma szláv eredetű szó, jelentése: szolgálat). Az imával a világiak lelki üdvét szolgálták. Az imák rendje:
- matutinum: hajnal (napforduló)
- daudes: éjfél
- prima: napfelkelte
- tertia: 12 órára szabott nappal
- sexta: 6 órára szabott nap
- nona: 9 órára szabott nap
- completorium: estik, éjszakai ima (kevés alvás jutott nekik)
A prédikáció két formája:
- homilia(=beszéd, beszélgetés): adott napi szentmisére rendelt evangéliumrészlet (perikopa) magyarázata. Betű szerinti magyarázat (ad litteram) volt, nem jelképes magyarázat.
- sermo(= beszéd): egy kiválasztott idézetét magyarázza a prédikátor a perikopának (nem az egész részletet, hanem csak egy mondatot). Két fajtája:
- subtilis: kifinomult, amit a klerikusoknak szántak
- simplex: egyszerű, amit a laikusoknak szántak.Ad populum: a népnek mondandó beszéd, népnyelven.
A sermo felépítése:
- thema: adott citátum, az evangélium adott sora, mondata, állítása
- prothema: a témával kapcsolatos általános magyarázat, bevezető
- divisio: felosztás (a prédikációt általában 5 divisióra osztják)
- membrum: a felosztás egy része
- subdivisio: alfelosztás (a felosztás egy részének továbbosztása)
- quaestio(=kérdés): az egyes membrumok kifejtése kérdés-válasz formájában
- auctoritas: a prédikátor a tekintélyekre hivatkozik
- dilatatio: kiterjesztés, ide-oda lehet csapongani, a beszéd kiterjed más témára is.
A sermók gyűjteménye a sermonarium, pl. Salomon de Hungaria. A Gyulafehérvári sorok egy ilyen divisiónak a magyar fordítása. Nem versnek íródik, csak a divisio szerkezete párhuzamos, ezért olyan, mint egy vers.
Halotti beszéd és könyörgés
A legrégibb fennmaradt magyar nyelvű szövegemlék, a XII. század végéről való (1200 körül keletkezett).
A Halotti beszéd egy szónoki beszéd, amelyet a Pray-kódex tartalmaz. Latinul is megvan benne, amely egy simplex sermo típusú írás, és a magyar ennek kivonatos tolmácsolása. És ez a beszéd csak egy a sok közül. A másodlagos szóbeliségben alakult ki. Csak szóban élő, de a latin nyelv iskolájában kialakuló technikai magyar nyelv alakult ki (pl. a Miatyánk kezdetű ima is nagyon korai szöveg). Mondhatjuk, hogy kicsiszolódik a halotti beszéd, amely műfaj egyénisége az egész korabeli Európában ilyen volt. Persze, csak mintabeszédeket ismerünk, a ténylegesen elmondott szöveg nincs meg. A Halotti beszéd azonban egyedi fogalmazvány: a sírnál elmondandó magyar beszéd a latin temetési prédikáció szabad átdolgozása. A könyörgés-rész azonban egy latin imádság szó szerinti fordítása, amely szolgai módon követi az eredetit (kötött szöveg).
Magyarországon nagy volt a távolság az egyházi nyelv és a laikus nyelv között. A Halotti Beszéd tanítás, tanító karaktere van. Szónoklattanilag jól megformált szónoki eljárások találhatók benne:
- interrogáció(állítást kérdés formájában tesz fel, pl. Kik azok? Mi vagyunk! Ez a nyomatékosítás eszköze)
- szónoki felkiáltás
A beszéd a halál megrendítő komorságát idézi, feleleveníti a paradicsombeli tilalmakat, és leszögezi, hogy egy ember sem kerülheti el a halált. Végül imádkozásra szólítja fel a hallgatóságot a halott lelki üdvéért.
A magyar beszéd egyszerű, igénytelen hallgatóréteg számára készült. Ez egy gyakorlat során kialakult réteg, de nem az egyszerű nép. A társadalmi hierarchia azonos fokán állt a pap és a hallgató (a nemesség felső rétegeiből kerülhetett ki a hallgatóság, a pap pedig egy főúri klerikus volt). A latin beszéd 5 eleméből (teremtés, bűnbeesés, megváltás, feltámadás, imára való felszólítás) a magyar csak 3-at tart meg: teremtés, bűnbeesés, imára való felszólítás. Katetikus (kérdés-felelet formájú) tanítás van benne.
A latin beszéd sok helyen utal a Szentírás szövegére (Ezekiel, Pál apostol), ez kimarad a magyar beszédből, és a komorabb szakasz jelenik meg. De vannak benne többletek is, pl. a bűnbeesésről szóló rész, amelynek a Teremtés könyve 2. része a forrása). Egyes részek pedig se a latin beszédben nincsenek benne, se a Szentírásban, pl. olyan népszerű egyházi tanítások, amelyek a laikusok számára kedvesek voltak (pl. a gyümölcsnek keserű volt az íze).
A latinban levő „halállal halsz” kettős figura etymologicát a magyar hármassá alakítja: „halálnak halálával halsz”. A magyar szöveg megnevezi Szűz Máriát és Szent Pétert is: előbbit „Szent asszony, Mária”, utóbbit „Péter úr” néven (a XVI. században már nem található meg ez a két megnevezés, akkor már nem használták). Szent Péternek van hatalma oldani és kötni Máté evangéliuma szerint. A latin sermóban ez nincs benne, de a laikusoknak hangsúlyozni kellett. Tehát a Halotti Beszéd szókészlete előkelő világi hallgatóság előtt szónokoló papok prédikálás során kialakult szóbeli gyakorlata során csiszolódott ki. Jellemző általában a keresztény kultúrára, hogy előbb a felső rétegekben alakult ki, és aztán alább szállt.
Jó szakirodalom a témához Tormai Andor tanulmánya (Tanulmányok a magyar könyvkultúra múltjából), aki a Halotti beszéd retorikájának kutatási hagyományát sorolta föl.
Bán Imre: A Karthauzi Névtelen műveltsége (a Karthauzi Névtelen az Érdi kódex prédikációgyűjteményeinek szerzője).
Váci Ildikó: Ars compilondi (A kompiláció művészete). Aki az elődök munkáiból összeállítja a maga munkáját, az kompilál (nem teremt soha nem volt dolgot). A források a nagy teológiai összegzések voltak (summa teologica: az Istenről szóló tanítások összessége). A summa nemcsak összegzés, hanem rendszerezés is. A XVI. századra ezek a summák úgy jelennek meg, hogy a szerkezetet a lapszélen utalások egészítik ki: hivatkozások az auctoritasokra, név-és fogalommutató, index). Jól szervezett és jól forgatható kézikönyvek voltak.
A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!
Hozzászólások
A magyar egyházi irodalom kezdetei — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>