Madách Imre: Az ember tragédiája (elemzés színenként)
10. szín: Prága II.
A 10. szín helyszíne ismét Prága (minden olyan lesz ismét, mint a 8. színben volt). Ádám újra Kepler, Lucifer a famulusa, Éva pedig Borbála szerepében jelenik meg.
Ádám felébred, álma a mámorral együtt elszállt. Ebben az eszme és küzdés nélküli világban már csak a mámor tud neki nagyot teremteni. Ádám le van hangolva, miért is ébredt fel? Hiszen e kor törpe, bűneit mosolygó arc mögé rejti.
Éva csalódása és a nő lealjasítása
Éva közben kilép a lugasból, ahol az udvaronccal volt találkája. Itt, a második prágai színben teljesül be, amit a Prága I-ben Madách előrevetített: Éva megcsalja férjét, de ő maga is kiábrándul: érzi, hogy valami folt, piszok esett az életükön.
Szavaiból kiderül, hogy szeretője ocsmány tettre akarta rábírni: arra, hogy férje gyilkosa legyen. Az udvaronc csitítaná: csak botrány ne legyen. Az nem érdekli, hogy bűnt követ el, csak maradjon titokban.
Éva megérti, hogy e korban a nő milyen alantas szerepbe kényszerül. A férfi addig gúnyolja a nőt, míg az ki nem vetkőzik magából, el nem dobja a tisztességet, erényt. Ezután a férfiak lekicsinylő mosollyal használják a nőket a saját bűnük eszközéül. Vagyis lealjasítják a nőt.
Éva szakít az udvaronccal, nem akarja látni többet.
A tudomány ellentmondásossága
Közben Ádámot várják tanítványai, sok kiváló ifjú, akiket a tudományra oktat. Egy tanítvány érkezik, akinek a mester megígérte, hogy mélyebben is engedi belelátni a dolgokba. A tanítvány alig várja, hogy bepillanthasson a természet műhelytitkaiba, uralkodhasson a szellemi és anyagi világon.
A tanítvány és a tudós Ádám beszélgetése is csalódást okoz az olvasónak. Ádám megmutatja tanítványának a valóságot úgy, ahogyan ő maga is látja, de előbb megígérteti vele, hogy nem árul el senkinek semmit abból, amit itt most meg fog érteni. Azért kéri ezt, mert anyja börtönben van, és akkor meghalna.
Ezután egy filozófiai rész következik a tudásról, a művészetről, s hogy lényegében az emberek nem fogtak fel semmit az egészből. Minél okosabb az ember, annál inkább tudja, hogy nem tud még semmit.
A középkori tudomány értéktelensége
A csillagászat ismeri jól Kepler törvényeit, de az emberek nem kíváncsiak a világegyetem nagy igazságaira, a mélyenlátás zavarba hozza őket, eltaszítják maguktól a tudóst. Ők csak horoszkópot, jóslást akarnak.
A gondolkodás, a művészeti megvalósítás jelenleg csak a tudós és a művész birodalma. Akiben az Isten e nagy művet létrehozta, akibe Isten ezt belé táplálta, az teszi majd a dolgát. De a hozzá nem értő, a kontár ne bolygassa az istenit, mert csak pórul jár vele.
Nem a könnyen megközelíthető, a látható világban jelennek meg a szépségek, hanem az elrejtett világban. Ne bolygasd, ne akard megváltoztatni a nagy mintát, az isteni művet.
Ugyanakkor Ádám hisz abban, hogy lesz egy olyan idő, amikor már az utca embere is megérti, amit ő most felfedez.
Valami ráció felé megyünk: az ember a babonák, hiedelmek világából, az egyház hókuszpókuszai elől végre a nagy igazság felé fog haladni, s akkor majd kinevetik azt, ami ma még ilyen. Eljön a nap, amikor majd a hétköznapi ember is érteni fogja ezeket a dolgokat.
A dogmák elvetése
Ádám óvja tanítványát az előítéletektől és a minták követésétől is, és szellemi önállóságra buzdítja. Nem az elavult szabályok követése a művészet (ez a romantika ars poeticája!)
Akkor amit eddig olvasott, küszködött, tanulta a régi mestereket, mind hiábavaló volt-e, kérdezi a tanítvány. Nem, feleli Ádám, most már, hogy ismered a régiek műveit, nyugodtan lenézheted őket és nyithatsz új utak felé.
Aki soha nem próbálta a bátorságot, a veszéllyel való szembenézést, és a veszély előtt meghátrál, az gyáva. De aki próbálta már a veszélyt, és megfontolva felismerte, hogy semmi esélye a veszéllyel megbirkózni, az bölcs ember.
Ádám azt tanácsolja tanítványának, ne tanuljon elméleteket állandóan a poros szobafalak közt, hiszen még fiatal: menjen ki a szabadba, élvezze az ifjúság örömeit, ne vesztegesse el az életét a négy fal között.
Együtt mondanak búcsút az iskolának: a Tanítvány megy tovább a maga útján, Ádámot pedig Lucifer ismét új világba vezeti.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 9. oldalra!
Egyszerűen zseniális ez az elemzés! Köszönöm, hogy elolvashattam ezt a művet (magát az elemzést).
tenyleg zsenialis koszonjuk az oldal szerkesztoinek!!!!
Nagyon szupi,elvette első órámat sajnos tobbet ne irjanak legyenek szivesek koszi puszi.Theodora hazudik egesz vegig nem is ertem mirol beszel
Ez tenyleg egy nagyon jo elemzes. Elvezetes volt olvasni.