A gyilkosság indítéka

Nagyon fontos észrevenni a regényben, hogy milyen megaláztatásokon megy keresztül Anna mások részéről. Ugyanis van egy olyan kialakult nézet az Édes Annával kapcsolatban, hogy Kosztolányi túlságosan motiválatlanul tárja elénk a gyilkosságot. Úgy tűnik, nincs oka, nincs indítéka Anna tettének. Igaz ez?

Felületesen nézve Édes Annának jó helye volt Vizyéknél, az úri család a maga módján jól bánt a cselédlánnyal. Vizyék alapvetően nem rossz emberek, nem gonoszak. Tökéletes cselédnek tartották Annát, dicsérték másoknak, a maguk módján még szerették is. Nem verték, nem bántották, csak azt felejtették el, hogy a cseléd is ember, nem egy munkagép.

Természetesnek vették, hogy a lány „csak egy szolga”, és megalázták, lelkileg meggyötörték. De sokak szerint a gyilkossághoz ez nem elég indok, csak ahhoz, hogy Anna elmenjen a Vizy-háztól.

És el is akar menni, lett volna rá lehetősége, de Vizyné nem hagyta, rábeszélte, hogy maradjon. Fontos volt neki, hogy Anna ott legyen, Vizyné ragaszkodott Annához.

Anna helyzete más volt, mint a többi cselédé, mert bár a cselédeknek ki kellett szolgálniuk gazdáikat testileg-lelkileg, azért lélekben mégiscsak szabadok voltak. Anna ellenben nem volt szabad, Vizyné erősen fogja, beszövi a saját vágyaival.

Ez egy lélektani regény, az író nem adja okát a gyilkosságnak, nincs fogalmi, direkt magyarázata, de számtalan apró jellel érezteti az Annában növekvő feszültséget.

Emocionálisan nincs előzménye a gyilkosságnak: nincsenek érzelmi kitörések, hisztérikus rohamok, nincsenek durva, indulatos megnyilvánulások Anna részéről. Arra vonatkozóan sem kapunk jelzést Kosztolányitól, hogy Anna hajlamos lenne a gyilkosságra.

Az író csak azt érzékelteti, ahogy nő Annában a feszültség. Nem tudatosan, hanem tudattalanul alakult úgy, hogy megölte a gazdáit.

A bíróság is azért tanácstalan az üggyel kapcsolatban, mert nem talál magyarázatot, nincs indíték. (Csehovnál például sokkal jobban megragadható az ok-okozat. Kosztolányinál nem véletlen ez a fajta tálalás, hanem tudatos írói döntés következménye.)

Nem egy konkrét dolog miatt történik a gyilkosság. Ennek oka Kosztolányi világ-és emberképében keresendő. Úgy gondolta, az élet megfejthetetlenül titokzatos és sokszínű, az ember pedig megismételhetetlen és egyedi. Elvetett minden olyan leegyszerűsítő magyarázatot, amely egyetlen okra vezeti vissza a dolgokat.

Édes Anna tettével kapcsolatban a bíróság elnöke fejt ki hasonló gondolatot: „Tudta, hogy egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével, melyet az igazságszolgáltatás nem fejthet föl.”

Emberi mivoltában megalázva, emberségétől megfosztva tudatalatti indulatai törtek fel Annának. Ő maga se tudja megokolni, hogy miért tette, amit tett. Tudatalatti indulatainkat visszafojthatjuk ugyan, de egy idő után az indulat ki fog törni.

Anna sérül lelkileg Vizyéknél, de ez nem látványosan megy végbe. Testi romlása sokkal látványosabb: arca megcsúnyul, hull a haja, kedvetlen, fáradékony, szürke a bőre, lefogy, leépül testileg. Ahogy egyre reményvesztettebb és fásultabb lesz, teljesen megváltozik, megzsibbad benne valami.

A történések szintjén megtalálhatjuk erre a magyarázatot. Hiszen elhagyja az első szerelme, elhajtják a gyermekét, részvét nélkül kell élnie egy olyan családban, amely gépként, tárgyként kezeli, és még a kéményseprőtől is elfordítják, aki feleségül akarja venni. Nagyon vérszegény próbálkozásai kudarcot vallanak Vizyné erőszakosságán.

A test, a személyiség nem képes sokáig elviselni ezt. Anna olyan helyzetbe kerül, amelyből nincs kiút, hiszen nem engedik, hogy felmondjon gazdáinak, házassági szándékát is keresztülhúzzák. És nincs, akihez fordulhatna, senkitől sem várhat segítséget. Nincs anyja, közeli rokona, aki törődne vele, nincs barátnője.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 14. oldalra!