Anna és Jancsi kapcsolata

Szeptemberben újabb fordulat kezdődött el Anna életében: Patikárius Jancsi beköltözött Vízy Kornélékhoz. A 23 éves egri fiú Vizyné unokaöccse, akinek Vizy állást szerez a bankban. Az úri középosztály képviselője.

Amikor nagynénjéék leutaznak Egerbe, viszonyt kezd Annával. Az, hogy a lány felvállalja ezt a kapcsolatot, szeretetigényének, szeretni akarásának megnyilvánulása. Anna életében először szerelmes, szeretetéhes, ezért enged meg mindent Jancsinak.

Az úrfi azonban nem szerelmes Annába, csak szexuális vágyait akarja kielégíteni általa. Leginkább azért tetszik neki a lány, mert még nem volt ehhez hasonló szeretője. Anna felett lehet uralkodni, azt tehet vele, amit akar. Számára csak egy trófea, ugyanolyan tárgyként kezeli, mint Vizyné.

Viszonyukban furcsán, fordítva alakulnak az események: előbb megkapja Annát, aztán kezd udvarolni neki, „visszafele járta a szerelem lajtorjáját”.

Jancsi ellenszenves külsejű fiú: kicsiny koponya, peremtelen fülek, élettelen arc. Rideg, érzelem nélküli ember, „kicsit Noszty Feri”. Jó fellépésű, meggyőzően tud beszélni, de önző, élvhajhász, megbízhatatlan, élősködő, gátlástalan, bohém érdekember.

Olyan fiatalemberről van szó, aki csak rombol. Nem érez felelősséget, semmit nem vesz komolyan, mindig a dolgok könnyebbik végét akarja megfogni. Személyisége éretlen, infantilis, gyermeteg, játékos, felelőtlen, komolytalan (azért is küldték ide, hogy komolyodjon). A családja ajnározza, mindent megadtak neki, elkényeztették.

Egész megjelenése és viselkedése is infantilis. Már az is sokat elárul, hogy kézen állva, bukfencezve lép be, és nyávogó pisztolya van (komolytalan dolgokat hord magával). Pedig elvileg egy felnőtt, nagykorú fiatalról van szó.

Jancsi könnyedén veszi az életet, de más jellemhibái is vannak. Például dicsekszik, sokkal többnek szeretne látszani, mint ami. Átugrik a vasalódeszkán, hogy megmutassa, milyen nagyfiú ő. Hazudik a barátjának, hogy színésznő szeretője van. Szeretné nagykanállal enni az életet. 

Annát először észre sem veszi, de amikor Vizyék elutaznak, ő pedig épp unatkozik, látja a lányt vasalni.

Anna a vasalást felhúzott szoknyával, terpeszbe állva végzi. Mezítláb van, és a ruha a testéhez tapad. Erről Jancsinak erotikus asszociációi támadnak. Tehát lényegében egy adott testhelyzet látványa váltja ki belőle azt, hogy nőnek látja a cselédlányt. Persze Anna öntudatlanul áll úgy, nem szándékos kacérság ez a részéről.

Sok gyötrelem, nehézkedés, óvatoskodás van ebben a kapcsolatban. Jancsi, bár volt már nővel korábban, nem annyira tapasztalt, mint amilyennek mutatja magát, de azért eljátssza Annának, hogy ő bárkit meg tud hódítani.

A lány eleinte hideg, elutasító (nem úgy tiltakozik, hogy közben kelleti magát: ő nem játssza meg magát, tényleg nem kell neki az úrfi). Jancsi meglepődik, hogy mennyi erő van ebben a lányban, mert Anna úgy ellöki magától.

Ekkor a fiú elbizonytalanodik, elerőtlenedik, a kudarc miatt még sírva is fakad. Nagyon hajtja a vágy,  és az, hogy visszautasítják, fizikai fájdalommal jár a számára. Teljesen infantilis, gyerekes, férfiatlan módon kezeli a szexuális vágyat és a visszautasítást is.

Hisztérikusan viselkedik, provokálja Annát, aki először meglepődik, aztán mintha gyámolítani akarná a fiút, átöleli őt egy ősi, meleg, anyai gesztussal. Azért enged tehát Jancsinak, mert a síró, zokogó ember láttán a gyámolítás ősi ösztönét érzi, és vigaszt akar nyújtani.

A másik ok a magányossága. Annának szüksége volt valakire, kellett neki valami kis emberi melegség, valami emberi kapcsolat. Ezért végül is Anna az, aki magához vonja az úrfit (kettejük közül a fiatalember a megilletődöttebb).

Nagyon finoman írja le Kosztolányi a kapcsolat alakulását: ahogy az első tapogatózások, apró mozdulatok előre viszik az eseményeket.

Anna érintetlen és tapasztalatlan, nem tudja kiszámítani tetteinek irányát, erejét. Jancsi sem olyan tapasztalt, mint amilyennek látszani akar. Ügyetlenül, ügyefogyottan kezdenek hozzá, nem gyakorlott egyikük sem.

Annában nincs szégyenérzet: tisztában van a cselédszereppel, és természetesnek veszi, hogy az úrfi el akarja csábítani. Hallott már róla, hogy ez természetes: más cselédek elmesélték neki, hogy a gazdáik kikezdtek velük. Anna első alkalommal kerül ilyen helyzetbe, s úgy fogja fel, hogy ez a cselédsors. Végig nagyon tudatában van kiszolgáltatottságának.

Viszonyuk tehát érzelmek nélkül alakul ki. Anna általában elfojtja az érzelmeit, nem engedi kifelé megmutatkozni őket, magába húzódik. Jancsival való kapcsolatában sem tudja átadni magát, és amikor átadja, csalódik, akkor is „pofont kap” az élettől.

Mert Anna végül is szerelemből adta oda magát, és Jancsiról is naivan azt hiszi, hogy szereti őt, a fiú azonban csak élvezeti cikket, játékszert lát benne.

Jancsi csak „gyakorol” a cseléden, tapasztalatot szerez vele. Nem érdekli, hogy Anna hogy éli meg az egészet. Ez önző vágy csupán a részéről, és felelőtlenség is: bele se gondol tettei következményeibe.

Pontosan úgy bánik Annával, ahogy az urak a cselédekkel szoktak: tárgyként kezeli, nem tekinti emberi lénynek. Miután megkapta, kellőképpen kiélvezte és megunta őt, közömbösen és megvetően elfordul tőle. Mikor Vizyék hazaérkeznek, a négynapos idill megszakad.

Anna hiába várja a kapcsolat folytatását, a fiú egyszerűen túllép rajta, ott hagyja, rá se néz, nem törődik vele tovább. Anna teherbe esik, de mire rádöbben, hogy állapotos, Jancsi már nem vesz róla tudomást.

Ez is a megalázásnak egy finom módja, hogy nem áll szóba vele. Anna ott van, vár, adja a lehetőséget és Jancsi nem törődik vele. Sőt, undorodik már Annától.

A lány terhessége azonban mindkettőjüket bajba keverheti: a társadalmi konvenciók miatt ez súlyos megítélés alá esik. Rámehet Jancsi karrierje, Annát pedig elzavarnák, a terhes cseléd sorsa fel is út, le is út.

Ezért amikor tudomást szerez a lány terhességéről, Jancsi minél gyorsabban le akarja rendezni az ügyet. Porokat szerez, amelyek segítségével elhajtják a magzatot. Anna most is engedelmes: szó nélkül veszi be a magzatelhajtó port, amellyel megölik szerelmük gyümölcsét.

A keserű portól a lány rosszul lesz, lázálmok gyötrik, és a végén még ő kér bocsánatot. Ez a legnagyobb megaláztatás, ami egy cselédlányt érhet: ez a kapcsolat, ez a bánásmód nagyon sokat rombol Anna lelkén.

Miután Jancsi elhagyja a Vizy-házat, újra belesüpped egysíkú, monoton életébe. Lassan, fokozatosan megtörik, megnyomorítják őt.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 12. oldalra!