Kölcsey Ferenc: Himnusz. A magyar nép zivataros századaiból (verselemzés)
Verselés és a vershez köthető stílusirányzatok
Strófaszerkezete 8 db keresztrímes, trocheusi sorból áll. Szótagszáma: 7-6-7-6-7-6-7-6. Verselése szimultán: az időmértékes sorokba belehallatszik a 4/3 és a 3/3 osztású ütemhangsúlyos versdallam is. Az ütemhangsúlyos az egyik legősibb magyar dalritmus, így nagyon illik a mű témájához.
Rímei szándékosan igénytelenek, egyszerűség, dísztelenség jellemzi őket. Vajon miért? Azért, mert Kölcsey ebben is követni akarta a 16-17. századi költeményeket, melyeket kezdetleges rímtechnika jellemzett. Abban az időben gyakoriak voltak a ragrímek, melyeket Kölcsey is használ, ezenkívül tompított csengésű asszonáncokat is alkalmaz (az asszonánc részlegesen egyező, rokon hangok egybecsengése), pl. miatt – villámidat.
Lehetséges, hogy az első strófában található nép – tép rímet a kései kuruc költészet egyik megrázó alkotásából, a Rákóczi-nótából vette Kölcsey, amelynek első sorai így szólnak: „Jaj, régi szép magyar nép! / Az ellenség téged miképp / Szaggat és tép!” Kölcsey feltehetőleg szándékos allúzióként (célzásként) emelte át ezt a rímpárt saját versébe, mivel hasonló érzelmi töltetet hordoz mindkét mű (és mert a Rákóczi-hagyomány egyik leghűségesebb őrzője volt Kölcsey).
A Himnusz tartalmát tekintve tipikusan a romantika alkotása, hiszen a romantikára jellemző a múltba fordulás, a nemzet nagyjainak megidézése (honfoglalás, Árpád, Mátyás), valamint a múlt és a jelen közötti ellentétezés.
A mű azonban nemcsak tartalmában, de művészi eszközeiben is romantikus:
A verskezdet még kiegyensúlyozott, klasszicizáló, ezután azonban fokozatosan elmélyül a válságérzet a beszélőben, és egyre zaklatottabb kifejezéseket használ. Mind a költői képek, mind a stíluseszközök egyre szenvedélyesebbek lesznek.
Kölcsey számos szónoki fordulatot vet be a hatás fokozása érdekében. Különös szószerkezetek használatával, valamint a szósorrend felcserélésével (inverzióval) törekszik a választékosságra.
Figyeljük meg, hogy gyakorta egy-egy mondat vagy tagmondat végére helyezi az állítmányt (az utolsó szerkezetekben jelenik meg az ige)! Ennek oka, hogy nem akar hétköznapi lenni. Törekszik az emelkedett, magasztos hangnemre.
Kölcsey mély zengésű pátosza, erős érzelmi tartalma, hatásos költői képei, ellentéteket kedvelő versépítő módszere méltók a magasztos tartalomhoz. A borzongást és a lelkesedést egyaránt kedvelő romantikus költészet kiválóan alkalmas volt a reformkori lírai mondanivaló közvetítésére.
A költő rendkívüli módon megmunkálta szövegét: iszonyú intenzívvé, erőteljes hatásúvá teszik az alliterációk, anaforák, paradoxonok, ellentétek, inverziók.
A Himnusz stílusa rokon a reformkort bevezető elégikus, a nemzeti múlton borongó költeményekével.
A szöveg egészét vizsgálva úgy találjuk, hogy hangnemét tekintve a cím ellenére nem a himnuszokhoz, hanem a zsoltárok könyörgő, panaszos hangjához áll közelebb a vers. Emellett a panaszdal, a siralomének és az elégia műfaji jegyeit is hordozza.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 6. oldalra!
Nagyon jó lett ale írás Kölcsey Ferencről
Nagyszerű, alapos elemzés. Hetven felé járva is tanultam belőle. Elolvasása sokat tett hozzá a mai nap ünnepi hangulatához. Köszönöm és gratulálok. Judit.
Noice segített az irodalom dogába jó sokat
jo let
Nagyon sokat segített nekem, hogy a 4. osztályos tanítványaimmal – így a távoktatás kereteiben – megértessem a verset. Nagyon köszönöm. Elküldöm, hátha kíváncsi vagy, hogy használtam fel egy digitális feladatban.
Nagyon jó elemzés, köszönöm, de a kalász az nem babona, inkább gabonára gondolhatott a költő 🙂
Nagyon sokat segített az érettségihez. Köszönöm
Online tanulásban hasznos segítség az összeállítás! Gratulálok!
Kérdésem: Vörösmarty Mihály versei közül melyek keresztrímesek ill. félrímesek?
Köszönöm Judit!
Magdi