Kölcsey Ferenc: Himnusz. A magyar nép zivataros századaiból (verselemzés)
A cím értelmezése (miért fontos a vers alcíme?)
A Himnusz 1829-ben jelent meg a Kisfaludy Károly által indított Aurora almanachban (évkönyvben). Ekkor még címként csak Hymnus állt, de az 1832-es kiadásban már olvasható az alcím is: Hymnus a Magyar nép zivataros századaiból. Kölcsey saját kezű kéziratán is szerepel az alcím, amely tehát az eredeti cím szerves része.
Az alcím pontosítja a mű tárgyát (témamegjelölés), hogy tudniillik a magyar történelemről lesz szó a versben. A „zivataros” jelzővel pedig megadja a vers alaphangulatát is.
Miért fontos tudnunk, hogy ez a himnusz a „magyar nép zivataros századaiból” való?
Az alcím egyrészt alkalmas volt a cenzúra megtévesztésére (nem esik szó a versben az osztrák elnyomásról, mivel egy azt megelőző korban „játszódik”, így átmehetett a cenzúrán), másrészt…
Segíti a vers megértését. Kölcsey ugyanis belehelyezkedik egy múltbeli, 16-17. századi protestáns prédikátor-költő szerepébe. Beleéli magát a zivataros századokba, a török hódoltság korába.
Honnan tudjuk ezt? Például onnan, hogy tipikusan a 16-17. századi irodalmunkra jellemző az a hazafiúi bűntudat, amely a nemzeti balsorsban Isten igazságos büntetését látja. Kölcsey lélekben kortársává vált ezeknek a távoli magyar századoknak.
Tudjuk tehát, hogy a lírai én nem Kölcsey, hanem egy török kori protestáns prédikátor-költő, ő beszél a versben. A költemény lelkisége, mély vallásossága, imaformája, biblikusan ódon nyelvezete, sajátos történelemszemlélete mind ezzel magyarázható. Ezért keveredik a műben a hazafias érzés a vallásossal, ami Kölcsey világias korában egészen kivételes jelenség volt.
Ez az oka annak is, hogy a történelmi visszatekintés, amely a honfoglalással indul, nem jut el Kölcsey jelenéig (a 19. századig), hanem csak a kora újkorig. A 7. strófa által leírt jelenlegi állapot (halálhörgés, siralom), nem Kölcsey százada, hanem a török hódoltság kora.
Miért helyezi a múltba Kölcsey a lírai ént? Nem játékból archaizál, hanem szolidaritást vállal a történelmi múlttal, őseink szenvedéseivel. Ez nem szerepjáték, hanem tipikusan nemzeti költészet.
Kölcsey azt vallotta, nemzeti hagyomány és nemzeti költészet szorosan összefügg egymással: ahol nincs nemzeti hagyomány, ott nemzeti költészet sem lehet, vagy idegen példákat fog követni. Ezért a magyar romantika költői nemzeti irodalmat akartak teremteni, költőileg fel akarták dolgozni a történelmi múltat, mert úgy érezték, a régi magyar irodalomban ez nem történt meg eléggé. Régi irodalmunkból csupán Zrínyi Miklós emelkedik ki Kölcsey szerint.
Érdemes feltenni a kérdést: mit csinál a Himnusz beszélője és mit akar elérni? Istenhez fohászkodik és beszédével az a célja, hogy egy közösség nevében és érdekében szószólóként közbenjárva kiengesztelje Istent.
Ezért vannak elemzők, akik szerint a Himnusz kétféleképp is értelmezhető: lehet szakrálisan imaként érteni, és fel lehet fogni világi értelemben jogászi retorikájú védőbeszédként is. A vers beszélője tehát lehet pap, prédikátor, de ugyanúgy lehetne védőügyvéd, tolmács vagy szószóló is, attól függően, hogy egy transzcendens vagy egy evilági hatalomnál akar közbenjárni kedvező elbírálásért.
De fel lehet fogni úgy is, hogy a vers egy költői monológ, amelyet Isten hallgat, és – talán – meghallgat.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 3. oldalra!
Nagyon jó lett ale írás Kölcsey Ferencről
Nagyszerű, alapos elemzés. Hetven felé járva is tanultam belőle. Elolvasása sokat tett hozzá a mai nap ünnepi hangulatához. Köszönöm és gratulálok. Judit.
Noice segített az irodalom dogába jó sokat
jo let
Nagyon sokat segített nekem, hogy a 4. osztályos tanítványaimmal – így a távoktatás kereteiben – megértessem a verset. Nagyon köszönöm. Elküldöm, hátha kíváncsi vagy, hogy használtam fel egy digitális feladatban.
Nagyon jó elemzés, köszönöm, de a kalász az nem babona, inkább gabonára gondolhatott a költő 🙂
Nagyon sokat segített az érettségihez. Köszönöm
Online tanulásban hasznos segítség az összeállítás! Gratulálok!
Kérdésem: Vörösmarty Mihály versei közül melyek keresztrímesek ill. félrímesek?
Köszönöm Judit!
Magdi