Kazinczy leveleinek felépítése

A kezdőformula rendszerint a címzett előző küldeményére (levélre, versre) utal vissza, aztán bevezetés nélkül rögtön a témára tér. A zárás szabályos, de tömör, összefoglalás nincs, csak 1-2 mondatos jókívánság (pl. Élj szerencsésen!, Maradok szíves tisztelettel).

A levél középső lényegi részében a témák egymásutánját vagy gondolattársítás kapcsolja egybe, vagy (ez a gyakoribb) a sokféle közölnivaló minden rendszer, átmenet nélkül követi egymást. Ilyenkor az új hírek új bekezdésbe kerülnek. Egyes levelekben a bekezdéseket vonallal vagy sorkihagyásokkal különíti el, hogy világos legyen. Ez a forma oldottabb, szabadabb.

Kazinczy tudatában van annak, hogy sok mindenről szóló levelei csapongóak. Ebben a sietségnek is szerepe van, mivel naponta 8-9, sőt 12 levelet is megír. Javította, átdolgozta leveleit, erről tanúskodnak kéziratai, s Horváth Ádámnak írott levele, melyben azért dicséri a címzettet, hogy irományában egyetlen javítás sincs.

Kazinczy leveleiben a témák sorrendjét a személyes érdekeltség szabja meg (pl. a címzett munkájának kiadatása, vagy minden, amiben a címzett érdekelt), valamint az aktualitás igénye alakítja.

Főleg eszmetársakkal, barátokkal levelezett, így a közérdekű ügyek mellett személyesebb témák is szóba kerülnek (életmód, család, gazdasági gondok). Mégsem bizalmas levelek ezek, mert a magánjellegű témák a közügyek mellett csak mellékesen kaphatnak helyet.

A megszólításban Kazinczy felsorolja a címzett rangjait. A levél elején tájékoztat levélírói helyzetéről, hogy ő, aki ír, milyen alapon teszi ezt, milyen alapon küldi barátja versét (pl. a Prónay Sándorhoz intézett levél, melyben Berzsenyi Prónay ódáját továbbítja). A továbbiakban bemutatja bécsi útjának élményeit, majd a befejezés ismét versekről (saját és Szemere szonettjeiről) szól.

Szívesen dicséri írásműként, alkotásként barátai leveleit, főleg Berzsenyiéit, amelyekről azt mondja, felérnek egy dallal. Saját leveleiben a költői episztolával való rokonság érezhető.

A lényeg kiemelésében, hangsúlyozásában, a megértetésben a levél külsejének, az írás formájának is szerepe van. Kazinczy igen gyakran él a különböző betűtípusok kiemelő eszközeivel: aláhúzással,  ritkítással, betűvastagítással.

Ügyel a levél külső formájára, de olyan mértékig, hogy például elnézést kér, ha olcsóbb, rossz minőségű papírra ír.

Használ utóiratokat is, bár a leveleskönyvek tiltják (Verseghy szerint nevetséges fajankóság, Riedel szerint olyan, mintha elköszönvén valakitől még az ajtóból visszafordulnánk, hogy elfelejtettünk valamit). Kazinczynál az utóiratok is hírközlőek, nem számítanak véteknek. Nem a baráti oldottságot növelik az utóiratok, csak híreinek számát.

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!