Első szakasz, tizenharmadik jelenet

Bánk idáig mindent kihallgatott, de most a belépő Bíberách felfigyel a kis rejtekajtóra, és megsejti, hogy rejtőzik mögötte valaki, ezért a terem másik oldalára vezeti Ottót és suttogva beszél. Bánk tehát a most következő beszélgetést nem hallja.

Bíberách azt tanácsolja Ottónak, hogy engesztelje ki a királynét és Melindát. Mondja azt, hogy csak próbára akarta tenni Melindát, mert sokat hallott már a magyar feleségek férjük iránti hűségéről.

Ezután Bíberách porokat ad át Ottónak. Azt tanácsolja, hogy mivel a herceg másnap úgyis elutazik, búcsúzásként hívja meg Gertrudist és Melindát egy kis poharazásra. Az egyik por „hevítő”, ezt szórja Melinda italába, a másik altató, ezt adja be Gertrudisnak.

Ottónak tetszik ez a terv, máris indul, hogy végrehajtsa. Bíberách tudja, hogy a herceg ezzel veszélyes dologba sodorja magát, de mivel Ottó nem volt hozzá bőkezű, nem várhat tőle jobb tanácsot. Úgy dönt, inkább a magyarokhoz pártol.

Megjelenik Izidóra. Bíberách megmutatja neki, hogy merre ment Ottó, mire a lány a herceg után megy.

Első szakasz, tizennegyedik jelenet

Bánk előjön a rejtekhelyéről, és fel van dúlva attól, amit hallott, de a helyzetet még mindig nem látja tisztán. Nem biztos benne, hogy Melinda bűnös-e vagy ártatlan, viszont abban biztos, hogy a királyné rettenetes asszony, aki kétértelműen beszél, hogy ne lehessen belelátni a szándékaiba.

Két kötelesség között ingadozik most Bánk. Nádorként az a dolga, hogy megakadályozza a polgárháborút, ami Peturék békétlensége miatt bármikor kitörhet, férjként viszont az, hogy megvédje Melindát, akinek becsülete veszélyben van Ottó kéjvágya miatt.

A két problémát azonban nem tudja egyszerre megoldani, választania kell, hogy melyikkel foglalkozzon előbb. Mielőtt döntene, igyekszik lélekben elszakadni mind férji szerepétől, mind nádori pozíciójától, hogy részrehajlás nélkül, kizárólag lelkiismerete szavát követve tudjon cselekedni.

Második szakasz, első jelenet

A helyszín Petur bán háza, ahol még a bál éjszakáján összegyűltek a békétlenek. Köztük van Simon és Mikhál bán is.

Petur ül az asztalfőn, beszédet tart és próbálja feltüzelni a többieket, hogy már másnap éjjel döntsék meg Gertrudis uralmát.

Arról győzködi az elégedetlen főurakat, hogy a dölyfös meráni királyné veszélyt jelent a magyar főurak szabadságára. A békétlenek elvben egyetértenek vele, de a cselekvést illetően bizonytalanok.

Simon bán próbál rámutatni arra, hogy egy lázadásnak milyen negatív következményei lehetnek, de Petur szőrszálhasogatónak nevezi.

Végül Peturnak sikerül felkorbácsolnia a kedélyeket és a békétlenek eldöntik, hogy fellázadnak. A szundikáló Mikhál bán felriad és megijed, mikor azt látja, hogy a békétlenek a zendülés mellett döntöttek és Simon is velük tart.

A Bánk bán történetének még nincs vége, a folytatáshoz kattints az 5. oldalra!