Címértelmezés, főbb motívumok és művészi értékek

A cím témajelölő. A „hagyomány” szó itt hagyatékot jelent: Fanni szerelmesére hagyja naplóját és leveleit, s ezekből a naplókból és levelekből áll össze maga a kisregény.

A Fanni hagyományai a szentimentalizmus kívánalmainak megfelelően egyszerű cselekménybonyolítású regény, amely kevés tényleges történést, ún. epikai elemet tartalmaz. A hangsúly a belső tartalmakon, a lelki történéseken van.

Az események kronologikus rendben haladnak, laza ok-okozati kapcsolat van köztük, és egy évet ölelnek föl (tavasztól tavaszig tart a történet).

A mű központi elemeit az érzelmek, az elvágyódás, a szerelem alkotják. Végig az emberi érzések, a lélek rezdülései a fő motívumok. Ettől szentimentális a regény, de nem a mai értelemben véve (nem csöpögős vagy érzelgős), hanem a kor igényeinek megfelelően viseli magán a szentimentalizmus stílusjegyeit.

Sok a lírai elem, pl. Kármán gyakran él természeti párhuzammal hősnője lelkiállapotának ábrázolása során, aki azért szenved, mert elszakították szerelmesétől. A természeti képek tehát segítik Fanni érzelmeinek visszaadását.

A kisregény művészi értékei:

• igényes szövegalkotás (nyelvezete igényes, bár nyelvújítás előtti)
• a lélekrajz mélysége
• a kompozíció átgondoltsága (arányos szerkezet)
• a kor átlagirodalmából messze kiemelkedik természetes, választékos, könnyed stílusával is. Ez a stílus kellemesen hangzó, rövid mondatokra épül, és van benne valami könnyed báj és finomság.
• nagy erénye a műnek a tömörség is: az író sokszor néhány vonással, jelzővel képes megteremteni egy-egy epizód atmoszféráját, s így élővé varázsolja Fanni környezetét.

A Fanni hagyományai szerkezete

A regény szerkezete arányos, átgondolt. Tudatos komponálásról árulkodik. Négyféle szöveg alkotja: három fiktív bevezetés és maga a fő rész.

1. a bevezető rész: az első személyű megszólalást három kitalált (fiktív) elbeszélői szólam vezeti be
2. egy szerkesztői előszó (Egy szó az olvasóhoz) amely arról tudósít, hogyan került Fanni hagyatéka az Uránia szerkesztőihez,
3. egy, a Fanni életsorsát külső nézőpontból összegző bevezetés (Fanni), amely Fanni szerelmének, T-ai Józsinak a szólama. Az olvasó megismeri belőle a hősnő élettörténetét, így a naplókból és levelekből kibontakozó cselekmény elveszti a jelentőségét, hiszen már előre ismerjük az ott leírt eseményeket. Nem is a cselekményen van a hangsúly, hanem Fanni belső világán, személyiségén, érzésein.
4. egy, a hagyatékra reflektáló, személyes hangú szöveg (Fanni hagyományai), szintén T-ai Józsi szólama.
5. Napi jegyzések és levelek (I-LXIII): ez a fő rész, ami Fanni naplójegyzeteit és leveleit tartalmazza, a neki írt leveleket, válaszokat azonban nem.

A három elbeszélői szólam közül Fannié a meghatározó. A szerkesztő és T-ai Józsi szerepe elbeszélőként igencsak korlátozott.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!