Kármán József élete (1769-1795)
Kármán József (munkásságáról ITT olvashatsz) 1769. március 14-én született Losoncon (Nógrád megyében). Elemi és középiskolai tanulmányait is itt végezte. 1785-ben Pestre ment jogi egyetemre, és jeleskedett tanulmányaiban.
Fogékony lelke hamar telítődött a felvilágosodás eszméivel, melyek József császár rendszerével együtt jöttek be az országba. Az elnyomott nemzeti érzés is erős volt benne.
Jól megtanult németül, sokat olvasta különösen Wielandot és Schillert, a latin írók közül Horatiust és Senecát.
1788-ban jogi tanulmányainak folytatására Bécsbe ment, mert így reménye lehetett arra, hogy hamarabb fog hivatali kinevezéshez jutni. Itt ismerkedett meg gróf Markovics Miklós feleségével, Grünthalli Öffner Mária Annával, akivel benső barátságot kötött. Ennek emlékét tartották fenn azok a szenvedélyes levelek, amelyeket egymásnak írogattak, s amelyek tanulsága szerint még a házasságon is gondolkodtak.
1789 nyarán a barátság megszakadt, mivel a grófné elköltözött. Német nyelvű szerelmes leveleiket Székely József író, Pest megye későbbi levéltárosa fordította magyarra (Kármán és M… grófné levelei, Pest, 1860), de a 78 levél közül – azok szenvedélyes hangja miatt – csak 48-at közölt. (Teljes kiadásukra Abafi Lajos Kármán-kiadásában került sor.)
Amikor Kármán hivatali reményei Bécsben nem valósultak meg, Pozsonyba ment, letette az ügyvédi vizsgát és végzett ügyvédként 1791 őszén Pesten telepedett le. Pest ekkor a kalapos király halálát követő lázas forrongások korát élte, reformeszméktől és tervektől volt hangos.
A hangulat természetesen az ifjúság és az írók körében volt a leglelkesebb és legbizakodóbb. Nagyobb részük a francia felvilágosodás eszméinek hatása alatt merész újításokra törekedett. Köztük volt Kármán is, aki 1792-ben belépett a Hét Csillaghoz címzett pesti szabadkőműves páholyba. Emellett azonban hazafiúi érzéseiben igaz magyar maradt s nemzete emelésén dolgozott minden erejével.
Egyik törekvése az volt, hogy Pestet irodalmi központtá tegye s így változtasson azon a szomorú helyzeten, hogy Pozsony, Komárom és Kassa eredménytelen kísérletei után még mindig egy idegen város, Bécs volt a magyar szellemi élet központja.
Volt egy körülmény, ami sikerrel kecsegtette tervei megvalósulását illetően. Pesten összeköttetésbe került több protestáns főúri családdal, a Rádayakkal, Beleznayakkal, Podmaniczkyakkal, akiknek körében a 22 éves, művelt, szellemes és jó modorú fiatal ügyvéd szívesen látott vendég volt.
Ráday Pál gróf, aki egy ideig a Kelemen László-féle első budai magyar színjátszótársaság igazgatója volt, e hivatalában gyakran Kármán Józseffel helyettesíttette magát, aki ügyvédje és titkára volt. Vele készíttette el a társaság „alkotmányát” is.
Kármán különösen sokat megfordult gróf Beleznay Miklós özvegyének, báró Podmaniczky Mária Annának házában, akiről Kazinczy is mint a magyar szalonélet kezdeményezőjéről emlékezett meg Pályám emlékezete c. művében. A grófnő, aki igen felvilágosodott asszony volt, kedvesen fogadta Kármán folyóiratalapítási tervét. Az Uránia megindítása főleg az ő érdeme volt.
Amikor az Uránia 3 szám után megszűnt, Kármán elhagyta Pestet és Losoncra költözött (1795 áprilisában). Ekkor már érezte egészségi állapota romlását is. Betegsége nem kínozta sokáig.
Halála napja sokáig bizonytalan volt, mert a losonci református anyakönyv ide vonatkozó része 1849-ben elpusztult. Kármán édesanyjának ifj. Ráday Gedeon grófhoz intézett leveléből tudjuk, hogy Kármán május 16-án még élt. Egyik nővére lányának Baróthi Ferenchez írt leveléből pedig az derül ki, hogy Kármán 14 nappal Martinovics kivégzése után halt meg, tehát 1795 június 3-án.
Az író a losonci református temetőben nyugszik. Halálának 100. évfordulója alkalmából országos ünnepséget tartottak Losoncon s emlékét kőbe vésték.
Hozzászólások
Kármán József élete (1769-1795) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>