Honoré de Balzac: Goriot apó (olvasónapló)
De aztán úgy alakul, hogy már hamarabb is adódik alkalma megismerkedni a bárónéval. Beauséant vikomtné elviszi őt az Olasz Operába, és megkéri szeretőjét, Ajuda márkit, hogy mutassa be Eugène-t Nucingennénak.
Az asszonyt épp most hagyta el a szeretője, Marsay gróf, így vigasztalásra szorul és szívesen bosszút is állna a hűtlen férfin. Tehát épp megfelelő a pillanat Rastignac számára, hogy megkörnyékezze.
Eugène meg is ragadja az alkalmat az udvarlásra, amit Delphine szívesen fogad, elvégre Rastignac csinos, fiatal, elegáns, és Beauséant-né rokona.
A penzióban Eugène elmondja Goriot apónak, hogy megismerkedett a bárónéval és szerelmes belé. Az öreg örömmel fogadja a hírt, mert kedveli Eugène-t, és mert úgy véli, ha a két fiatal egymásra talál, akkor ő is gyakrabban láthatná a lányát.
Rastignac megkéri Goriot-t, hogy mondja meg Delphine-nek, hogy az ő segítségével bejuthat Beauséant-né szalonjába.
Eugène az egyetemen most már csak minimális időt tölt. Kóborlásai közben összeakad barátjával, Bianchonnal, aki elmeséli, hogy látta, amint Michonneau kisasszony és Poiret (a penzió lakói, Rastignac szomszédai) a Füvészkertben beszélgettek valakivel, aki feltehetőleg titkosrendőr.
Goriot apó levelet hoz Rastignacnak Nucingennétól, aki találkára hívja a diákot. Ám amikor Eugène megjelenik, rossz hangulatban találja az asszonyt. Felajánlja neki a segítségét, mire Delphine kocsiba ülteti és elviszi egy játékházba. Ad neki száz frankot, és megkéri, hogy tegye fel a rulettre és ha tud, nyerjen hatezer frankot.
Rastignac még sosem játszott, de szerencséje van, és hétezer frankot nyer, ami nagy örömet szerez a bárónénak.
Delphine elmondja, hogy ő csak látszólag gazdag, valójában örökké anyagi gondjai vannak, mert vagyonával a férje rendelkezik, aki alig ad neki valamit a mindennapi kiadásaira. Fel kellett élnie minden megtakarítását, aztán apjától kéregetett pénzt, majd szeretője, Marsay gróf is adott neki hatezer frankot.
Rastignacnak azért kellett játszania és nyernie, hogy ezt a hatezret Delphine megadhassa a férfinak, aki azóta hűtlenül elhagyta őt.
Eugène a penzióban elmeséli ezt Goriot apónak, aki nem is tudta, hogy a lányának anyagi gondja volt, különben segített volna rajta. Delphine azt hitte, apjának már nincs pénze, ezért nem fordult hozzá. Goriot eltervezi, hogy beperli Nucingen bárót, amiért megszegte a házassági szerződést, mely szerint a hozománya haszonélvezeti joga Delphine-t illeti.
Másnap Eugène nagy sikert arat Carigliano marsallné bálján. Egy csapásra felkapott, divatos és népszerű lesz, még Restaud-ék ajtaja is újra kinyílik előtte.
Kissé fejébe száll a gyors siker, a penzióban is eldicsekszik vele. Vautrin figyelmezteti, hogy ezt az életmódot hosszú távon nem lehet fenntartani rendszeres jövedelem nélkül, és igaza lesz: Rastignac eladósodik.
Mivel teljesen a társasági életnek szenteli magát, Eugène sokat kártyázik, mert ez is része a dolognak. Első nyereményéből visszaküldi anyjának és húgainak azt a pénzt, amit kölcsönkapott tőlük, de anyagi helyzete egyre ziláltabb.
Ráadásul Delpine-nel se mennek simán a dolgok: egész Párizs azt hiszi, hogy a báróné Rastignac szeretője, de a valóságban még nem feküdtek le egymással. Ez nagyon zavarja Eugène-t, akinek tetszik az asszony, Delphine viszont nem akar könnyen kapható lenni, ezért hidegen viselkedik a fiatalemberrel.
Januárra a helyzet olyan elkeserítővé válik, hogy Eugène már-már kísértésbe esik, hogy elfogadja Vautrin ajánlatát, és kicsit udvarolgatni kezd Victorine-nak. A lány, aki titokban szerelmes Rastignacba, heves érzelmi válaszokat ad, de Eugène-nek ez inkább ijesztő, hiszen nem szerelmes Victorine-ba, és komoly lelkifurdalása van az egész miatt.
Vautrin viszont érzékeli, hogy Rastignac ellenállása gyengül, sőt, már-már hajlik a kitervelt bűntényre. Kölcsönad neki háromezer frankot, mert tudja, hogy szorult helyzetben van, de a diák nem akar a lekötelezettje lenni. Így Vautrin magas kamatra szóló váltót írat alá vele, hogy Eugène-nek ne kelljen iránta hálát éreznie.
Rastignac elfogadja a pénzt, de amint tudja, visszafizeti, mert nem akar tartozni Vautrinnak: még a látszatát is kerülni akarja a vele való cinkosságnak. Vonakodása ellenére Vautrin úgy véli, most már a hálójában van, ezért akcióba lép a Taillefer-ügyben.
Az olvasónaplónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 6. oldalra!
Nagyon jól összefoglalja a lényegét, perfekt!