„Valami végzetszerűséget sejtett abban, hogy élete legapróbb eseményei mintegy összejátszva arra az útra terelik, ahol, a Vauquer-ház rettenetes szfinxének megjegyzései szerint, mint a bajvívás porondján, ölnie kell, hogy meg ne öljék, csalnia kell, hogy meg ne csalják; ahol a sorompónál le kell tennie a lelkiismeretét, érző szívét, maszkot öltenie, irgalmat nem ismerve játszania embersorsokkal, és mint egykor Spártában, látatlanul megragadnia a kínálkozó szerencsét, hogy elnyerje a győztes babérkoszorúját.”

„Ha arra gondolunk, mily számtalan alakban jelentkezik Párizs-szerte a nyílt vagy lappangó romlottság, józan ésszel fel kell vetni a kérdést, miféle eltévelyedés folytán létesít az állam Párizsban iskolákat, miért csődíti ide az ifjakat, mi menti meg a szép nőket tiszteletlen közeledésektől, s a pénzváltók által kirakatba tett aranypénzeket attól, hogy varázsszárnyakon ki ne repüljenek a fatálkákból? De ha fontolóra vesszük, mily kevés példa akad fiatalemberek által elkövetett bűnökre, sőt vétségekre, mekkora megbecsülés illeti a türelmes Tantaloszokat*, akik önmagukkal tusakodnak, és majdnem mindig győznek. Ha valaki híven ábrázolná a szegény diáknak Párizzsal folytatott küzdelmeit, ez a diák a modern civilizáció legdrámaibb témája lenne.”

* Tantalosz görög mitológiai királyt gyermekei meggyilkolásáért Zeusz azzal büntette, hogy az alvilágban ízletes ételek és italok voltak körülötte, de amint utánuk nyúlt, azok eltűntek előle.

„Nemigen firtatva az eszközöket, eleve kitalálta, hogy a világ érdekeinek bonyolult játékában meg kell ragadnia egy kereket, hogy a gép tetejére lendülhessen, s úgy érezte, van ereje a kerék megfékezéséhez. »Ha Nucingenné érdeklődik irántam, megtanítom, hogyan kormányozza férjét. Ez a férj aranyat érő üzleteket csinál, segíthet majd nekem, hogy egy csapásra vagyont szerezzek.« Nem mondta ezt magában ilyen nyersen, még nem volt eléggé politikus, hogy egy helyzetet mérlegelni, kiszámítani, értékelni tudjon. Gondolatai könnyű felhőkként lebegtek szemhatárán, és bár nem volt meg bennük Vautrin eszméinek ridegsége, a lelkiismeret próbakövén éppenséggel nem bizonyultak volna tisztáknak. Az ilyenféle megalkuvások során az emberek eljutnak ahhoz a laza erkölcsi felfogáshoz, amelyet korunk magáénak vall. Hiszen manapság gyérebben akadnak, mint bármikor, azok a kemény gerincű, tiszta szándékú emberek, akik sohasem vonzódnak a rosszhoz, és akiknek szemében az egyenes vonaltól való legcsekélyebb elhajlás is bűn. A becsületesség nagyszerű mintaképei ezek, két remekművű emberábrázolást köszönhetünk nekik: Molière Alceste-jét*, újabban pedig Walter Scott regényében Jenny Deanst és atyját**. Ezzel szemben talán nem kevésbé szép és kevésbé drámai egy olyan mű, mely azt ábrázolja, hogy egy nagyra törő világfi tekervényes észjárással elaltatja lelkiismeretét, igyekezve óvatosan elkövetni a rosszat, hogy megőrizze a külszínt, és célt érjen.”

* Molière Az embergyűlölő című darabjának főszereplője, a gerincesség, a megalkuvást nem ismerő becsületesség és szókimondás megtestesítője

** Walter Scott Az edinburghi börtön című regényének szereplői

„Figyelemre méltó az érzelmek hatalmas befolyása az emberi természetre. Lehet valaki bármily közönséges, mihelyt erős és igazi érzést fejez ki, a belőle áradó különös fluidum megváltoztatja arckifejezését, élénkíti mozdulatait, színessé teszi hangját. A szenvedély hatása alatt gyakran a legostobább ember az ékesszólás legnagyobb magaslatára lendül, ha beszédben nem is, de gondolatban, s olyan lesz, mintha valami tündöklő szférában lebegne. Goriot hangjában, mozdulataiban most megvolt az a sugallatos erő, amely a nagy színészek sajátja. De hát szép érzéseinkben nem az akarat költészete nyilvánul-e meg?”

„Az ember a legszűkebb körben ugyanúgy kielégítheti hajlamait, mint a legtágabb területen. Napóleon sem ebédelt kétszer egy nap, és nem lehetett több szeretője, mint egy medikusnak, aki a Kapucinus-kórházban gyakornokoskodik. A boldogság, kedvesem, mindenkor a talpunk és a fejünk búbja közt lakozik, és akár egymillióba kerül évente, akár száz aranyba, lelki életünkre gyakorolt hatása ugyanaz.”

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 8. oldalra!