Honoré de Balzac: Goriot apó (elemzés)
Az alvilág erkölcsei
Az alvilág, a bűnözők gondolkodásmódja Vautrin személyén keresztül jelenik meg a regényben, aki szökött fegyenc, eredeti neve Jacques Collin, de az alvilágban Vasfejűként ismerik. Már több fegyházat is megjárt, és a többi fegyenc bankárja lett. Ő őrzi a többiek pénzét is, így hatalmas összegű „pénztár” van nála.
Mivel álnevet használ, parókát hord, festi a pofaszakállát és becsületes embernek (nagykereskedőnek) adja ki magát, a rendőrség nehezen tudja kézre keríteni.
Vautrin hamar kiismeri az embereket, és szinte belelát Rastignac lelkébe: tudja, hogy nagyravágyó, de nincs semmije. Észreveszi, hogy ambiciózus, és igyekszik ezt kihasználni: valósággal tüzeli a fiatalember becsvágyát, mert el akarja juttatni odáig, hogy akár bűntényt is hajlandó legyen elkövetni a felemelkedés érdekében.
Vautrin szerint a pénz az egyetlen érték, és felemelkedni csak az erkölcsi aggályok feladásával, kíméletlen törtetéssel lehetséges. Ezzel az álláspontjával mintegy elfogadhatóvá próbálja tenni a bűnelkövetést, legalizálni igyekszik saját gaztetteit.
Tehát Vautrin a társadalomról való elmélkedésével egyrészt saját magatartását, bűnöző voltál akarja igazolni, másrészt igyekszik „lenevelni” Rastignacot az otthonról hozott nemes eszmékről, és meggyőzni, hogy ha becsületes marad, akkor nem viszi soha semmire. Aki erényes, az nyomorog.
Vautrin jól ismeri a világot, a társadalmat, és nem tartja sokra: „Jogom van, hogy így beszéljek a világról, mert ismerem. Azt hiszi, ócsárlom? Szó sincs róla. Ilyen volt mindenkor. A moralisták sohasem fogják megváltoztatni. Az ember tökéletlen lény. Néha többé-kevésbé képmutató, s az együgyűek ilyenkor azt mondják, hogy erkölcsös vagy erkölcstelen. Nem vádolom a gazdagokat a szegények kedvéért: az ember ugyanaz fönt, lent, középen.”
Vautrin sajátos filozófiát vall, mely szerint ő semmivel sem erkölcstelenebb, mint bárki más. Félelmetes logikával fejti ki, hogy a becsületes, kitartó munka semmit sem ér, mert sosem lesz meg az eredménye, tíz-húsz év kell, hogy Rastignac a jogi pályán jusson valamire, és sose jut olyan magasra, mint szeretne.
Ha gyorsan akar meggazdagodni, akkor le kell mondania az erkölcsről és be kell szennyeznie a lelkiismeretét. Azaz nem lehet egyszerre sikeres is és erényes is: választania kell.
„Tudja, hogyan lehet itt utat törni? A lángész erejével vagy a korrupció ügyességével. Csapjon bele az embertömegbe, mint az ágyúgolyó, vagy lopakodjék közé, mint a dögvész. Tisztességgel semmire sem megy. (…) A korrupció burjánzik, a lángész gyéren virul. Így hát a korrupció a túlsúlyban levő középszerűség fegyvere, amely mindenütt elevenbe vág.”
Tehát Beauséant-néhoz hasonlóan Vautrin is „pártfogásába veszi” a diákot, persze a maga módján. Rastignac azonban nem kér ebből a pártfogásból: nagyon zavarja, hogy Vautrin így belelátott a lelkébe, és hogy kitalálta a céljait.
Vautrin olyan ajánlatot tesz Rastignacnak, amelyet ha elfogad, akkor egyik pillanatról a másikra milliomos lehet. Az ördögi terv lényege az, hogy Rastignac udvaroljon Victorine kisasszonynak, hódítsa meg és vegye feleségül. A lány ma még szegény, kitagadott, kétségbeesett árva, de holnap dúsgazdag örökösnő lesz, erről Vautrin gondoskodik.
Victorine-t ugyanis azért tagadta ki az apja, egy milliomos bankár, hogy minden vagyonát a fiára, Victorine bátyjára hagyhassa. Vautrin szerint az öreg Taillefer azonnal visszafogadná Victorine-t, ha a fia meghalna, mivel örökösre van szüksége és több gyereke már nem lehet. Vautrin tehát elintézi egy barátjával, aki kitűnő vívó, hogy kössön bele Taillefer fiába és párbajban ölje meg.
Vautrin részesedése a milliós hozományból kétszázezer frank lenne, amiből ültetvényesként le tudna telepedni Amerikában.
Rastignac persze elborzad a gondolatra, hogy gyilkosság által gazdagodjon meg: ő nem egy ember élete árán akar nagy vagyonhoz jutni. Vautrin ezt látva mindent elkövet, hogy szétzúzza erkölcsi aggályait és rossz útra térítse.
Így kapcsolódik össze a Vautrin-szál és a Rastignac-szál.
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 14. oldalra!
Utazás aholdra