Honoré de Balzac: Goriot apó (elemzés)
A Goriot apó szerkezete
Balzac a cselekményt a központi hősök részletesebb bemutatásával készíti elő.
A Goriot apó szerkezetének alapját ún. szereplői hármasság képezi (ez teszi lehetővé, hogy a regényben minden mindennel összefügg).
Rastignac, a főhős döntéseire két másik szereplő gyakorol közvetlen hatást: Goriot és Vautrin, azaz három szereplőre, Rastignac, Goriot és Vautrin alakjára épül a regény.
Goriot és Vautrin a karrierépítés két különböző lehetőségét kínálják Rastignacnak.
Goriot elfogadja a fennálló társadalmi rendet és Rastignacot a beilleszkedésre ösztönzi: az ő lányán keresztül a főhős bejuthat az előkelő világba, ennek azonban fontos feltétele az arisztokrácia erkölcseinek kritika nélküli elfogadása.
Vautrin ezzel szemben arra biztatja a fiatalembert, hogy vesse meg a társadalmat és tudatosan szegje meg a törvényt.
A cselekmény egyszerre több szálon indul el (hol egyik, hol másik szereplő kerül előtérbe), s ezek egymás mellett párhuzamosan haladnak, majd lassan összekapcsolódnak. Így kapcsolódik össze a két főhős, Goriot és Rastignac sorsa is.
Szerkezeti egységek:
- bevezetés: A bevezető részben megismerjük a Vauquer-házat és lakóit.
- bonyodalom: Rastignac megismeri az arisztokrácia világát, belekóstol a társasági életbe
- kibontakozás: Rastignac megismeri Goriot apó két lányát, udvarol Delphine-nek, közben Vautrin is ajánlatot tesz neki
- tetőpont: Vautrint elfogják, Victorine gazdag lesz, Goriot lányai komoly pénzzavarba kerülnek, és az öreg már nem tud rajtuk segíteni, az érzelmi teher miatt agyvérzést kap és meghal, lányai még a temetésére se jönnek el
- megoldás: Rastignac az erkölcsi elvek feladása és a mindenáron való érvényesülés mellett dönt
Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 12. oldalra!
Utazás aholdra