Rank doktor

Helmerrel régi barátok, most a család barátja, mindennapos vendég a házban. Látogatásainak valódi oka azonban Nóra iránti szerelme.

Nóra barátnak tekinti, akivel olyasmiről is tud beszélni, amiről a férjével nem. Torvald ugyanis féltékenységi rohamot kap, ha otthoni barátairól beszél (pl. Lindénéről), ezért csak Ranknak beszél a gyerekkori ismerőseiről.

Rank egy gyógyíthatatlan betegségtől szenved, amit igazságtalannak tart, hiszen apja ifjúkori kicsapongó életmódja miatt kell szenvednie. („Az én szegény, ártatlan gerincemnek kell fizetnie azért, mert apám olyan vidáman élt fiatal hadnagy korában.”)

Biztos benne, hogy barátai, Helmer is és Nóra is hamar elfelejtik majd, kötnek új ismeretségeket. Lindénére szinte féltékeny, mert úgy tűnik a számára, hogy a halála után majd Lindéné fogja betölteni a helyét a családi barát szerepében.

Halála közeledtét érezve Rank visszavonul, és egyedül várja a véget. Nem akarja, hogy barátja, Helmer meglátogassa, miközben haldoklik, mert tudja, hogy csúnya látvány lesz, és Helmer irtózik mindenfajta rútságtól.

A Babaszoba rövid értelmezése

Ibsen drámája keletkezésekor botrányt kavart, mert szembe megy a korban elfogadott házasságfelfogással. Gyakran más befejezéssel játszották, amelyben Nóra nem hagyja el a férjét, mert az eredeti befejezésben bomlasztó szándékot láttak.

Nóra azért bontja fel a házasságát, mert rájön, hogy férje nem olyan ember, amilyennek hitte, és amikor kiderül, hogy milyen hitvány ember, már nem tudja szeretni. Nem tud olyan emberrel élni tovább, aki idegen a számára. Idegen, hiszen férje és ő két külön világ, amelyek között nincs kapcsolat. Teljesen más életfelfogásuk, világlátásuk van.

Mivel ezt eddig nem tudta, Nóra gyakorlatilag hazugságban élt, egész életét, házasságát egy illúzióra alapozta. Amikor rájön, hogy férjével kapcsolatban ámította magát, akkor szembesül saját élethazugságával és azzal, hogy eddigi életformája személyiségtorzulást okozott nála. Mivel apja is, férje is gyerekszerepben tartották („babáztak” vele), nem tudott felnőni.

A mai olvasóban a házasság felbontása nem kelt megütközést, ám Nóra nemcsak a férjét, hanem a gyerekeit is elhagyja. Úgy érzi, a gyerekek jobb kezekben vannak a férjénél, azaz kételkedni kezd saját anyai képességeiben.

A szerző szavaival: „Kétségbeesik és összezavarodik a tekintélybe vetett hite miatt, és elveszíti hitét abban, hogy megvolna az erkölcsi joga és képessége felnevelni gyermekeit. Keserűség. Egy anya a mai világban, akárcsak bizonyos rovarok, elmegy és meghal, ha teljesítette a fajfenntartással kapcsolatos kötelességeit.”

A Babaszobában az élethazugság mellett a másik legfontosabb motívum a nők egyenjogúságának kérdése. Maga Ibsen a következő megjegyzéseket fűzte darabjához: „Kétféle erkölcsi törvény van, kétfajta lelkiismeret, egy a férfiakban és egy teljesen más a nőkben. Nem értik meg egymást, de a gyakorlati élet dolgaiban a nőket a férfitörvény alapján ítélik meg, mintha férfiak volnának.”

Művészetével Ibsen a női egyenjogúság (emancipáció) ügyét segítette. G. B. Shaw szerint az a jelenet, amikor Nóra leül a férjével, hogy komolyan beszéljenek, új korszakot nyitott a modern dráma történetében.