Henrik Ibsen

Az elemzés vázlata:

● Bevezetés
● Az I. felvonás tartalma
● A II. felvonás tartalma
● A III. felvonás tartalma
● A szereplők jellemzése (Helmer, Nóra, Krogstad, Lindéné, Rank)
● Rövid értelmezés
 

A Babaszoba című drámát Ibsen 1879-ben írta Rómában, ahová hazája, Norvégia elhagyása után költözött (27 évig élt külföldön). A Babaszobát modern polgári drámának szokás nevezni, mivel szereplői polgárok, és témája a polgári élet egyik sajátos jelensége, egy magánéleti válság, az ún. élethazugság.

Középpontjában egy házasság áll, amelyben mindkét fél szerepet játszik, többértelműen beszél, és csak a szerepükre jellemző nyelvhasználattal érintkeznek. A szerepjátékra, erősebb kifejezéssel alakoskodásra, hazugságra épülő családi élet a szerepjáték összeomlása pillanatában zátonyra fut.

A Babaszobát analitikus drámának nevezik, ez a mű az Ibsen által megteremtett sajátos drámaszerkezet egyik első példája. Az analitikus dráma lényege, hogy már minden megtörtént a történet kezdete előtt, ami majd később a konfliktust okozni fogja, így a cselekmény során a szereplők csak az előzményeket elemzik (analizálják). Ez a szerkezet látható Szophoklész Oidipusz király c. tragédiájában is.

Az I. felvonás tartalma

Nóra és Torvald Helmer nyolc éve házasok, három gyerekük van. Helmert kinevezik a Részvénybank igazgatójává, így már nem kell annyira spórolniuk, s Nóra bőkezűen bevásárol karácsonyi ajándékokat (a történet december 24-én kezdődik, időtartama néhány nap).

Az özvegy Lindéné, Nóra gyerekkori barátnője a városba jön vidékről és elmeséli Nórának, hogy milyen nehéz élete volt. Feleségül ment egy férfihoz, akit nem szeretett, mert csak így tudott gondoskodni magatehetetlen, beteg anyjáról és két kiskorú öccséről. Férje vagyonos volt, de kétes vállalkozásokba fogott, így halálakor nem maradt utána semmi. Gyerekük nem született. Lindéné élete most üres. Anyja is meghalt, öccsei felnőttek. Nincs most kiről gondoskodnia.

Nóra is elmeséli saját életének legnehezebb szakaszát. Házasságuk első évében férje nagyon beteg lett. Az orvosok azt mondták, ha nem utazik délre, meghal. Azt is megtiltották, hogy Nóra elmondja a férjének, hogy veszélyben az élete.

Nórának egyedül kellett pénzt szereznie az útra és sikerült is elérnie, hogy férjével egy évre Olaszországba menjenek. Mindenkinek azt mondta, hogy apjától kapott pénzt, de Lindénének bevallja, hogy ez nem igaz. Apja is halálos beteg volt, nem terhelhette a saját problémáival. Ezért kölcsönt vett fel, de férje elől eltitkolta, mert Torvald ellenzi a kölcsönöket, az adósságot. Nóra nincs tudatában annak, hogy bármi rosszat tett: ő úgy fogja fel, hogy ezzel megmentette a férje életét.

Lindéné dolgozni szeretne, ezért most állást keres. Nóra megkéri a férjét, hogy segítsen Lindénének elhelyezkedni a bankban. Helmer beleegyezik, mivel úgyis el akar bocsátani egy Krogstad nevű jogtanácsost, aki erkölcsileg nem feddhetetlen, és az ő helyére kell valaki.

Torvald az erkölcsi bíró szerepében tűnik fel, de miközben Krogstadról beszél, tudtán kívül a saját felesége felett mond ítéletet. Krogstadot ugyanis azért ítéli el erkölcsileg, mert aláírást hamisított. Helmer nem tudja, hogy Nóra ugyanezt tette.

Krogstad meg akarja tartani az állását, mert csak így tudja biztosítani gyerekei jövőjét. (Felesége halála után egy csomó gyerekkel maradt egyedül.)

Megzsarolja Nórát, akinek annak idején ő adott hitelt azzal a feltétellel, hogy Nóra édesapja kezességet vállal az adósságért. Nagybeteg édesapjától azonban Nóra nem kérhetett aláírást, mert akkor el kellett volna mondania, hogy mire kell a pénz. Nem akarta, hogy apja aggódjon, ezért nem szólt neki, hanem odahamisította az aláírását az adóslevélre.

Krogstad tudja, hogy az aláírás nem hiteles, és azzal zsarolja Nórát, hogy bíróság elé viszi az ügyet, ha Nóra nem beszéli rá a férjét arra, hogy engedje Krogstadnak megtartani az állását a bankban.

Nóra mindeddig nem volt tudatában a dolog súlyának, nem tudta, hogy a törvény  az okirathamisítást bünteti. Szerinte nem jó törvény az, amely megtiltja egy nőnek, hogy megkímélje az idős, haldokló apját a gondoktól és megmentse a férje életét.

Mindazonáltal megpróbálja meggyőzni a férjét, hogy ne rúgja ki Krogstadot, de sikertelenül. Helmer szerint a Krogstad-féle emberek hazugságban élnek, és képmutatásukkal, alakoskodásukkal megfertőzik a légkört a családjukban is, megfertőzik a gyerekeiket.

„A hazugságnak ebben a ködfelhőjében kórokozók nyüzsögnek, melyek megfertőzhetik és beteggé tehetik egy egész család életét. Egy ilyen házban a gyerekek minden lélegzetvételükkel valami rossznak a csíráját szívják magukba.” Nóra megijed, mert akkor ezek szerint ő is rossz hatással van a gyerekeire. Nem is mer velük ezután annyi időt tölteni.

Az elemzésnek még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!