Szereplők:

Torvald Helmer: ügyvéd, a Részvénybank újonnan kinevezett igazgatója
Nóra: Torvald felesége
Három kicsi gyerekük: Ivar, Bob, Emmy
Doktor Rank: családi barát, mindennapos vendég Helmerék otthonában, Torvald ifjúkori barátja
Nils Krogstad: jogtanácsos
Lindéné (Kristine Linde): gyermektelen özvegyasszony, Nóra régi barátnője
Anne-Marie: idős dajka Helmeréknél, Nórát ő nevelte fel, most Nóra gyerekeit nevelgeti
Helene: szobalány Helmeréknél

Helyszín: Helmerék lakása

Az olvasónapló Kúnos László fordítása alapján készült. A mű elemzése ITT olvasható.

 

I. felvonás

Időpont: december 24-e (szenteste) délelőtt

Karácsonyra készülődik a család, a hordár meghozza a karácsonyfát. Nóra, a feleség bontogatja a csomagokat. Torvald, a férj kijön a szobájából, beszélgetnek. (A férfi állatneveken becézi a feleségét: „az én kis pacsirtám csivitel odakint?”, „az én kis mókuskám”, „drága kis énekes pacsirtám” stb.)

Nóra rejtegeti előle a mandulás puszedlit, mert a férje megtiltotta, hogy édességet egyen. Megmutatja, miket vásárolt. Örül, hogy már nem kell annyira spórolniuk, mert Torvald magasabb beosztásba került és már többet keres.

A férfi megjegyzést tesz, hogy Nóra már megint könnyelműsködött, költekezett. Nem szorulhatnak meg, mert akkor kölcsön kéne kérniük, és Helmernek van egy alapelve, miszerint sohasem szabad kölcsönkérni, sohasem szabad adósságot csinálni. Ad Nórának néhány bankjegyet, mert sok mindent kell venni karácsony tájékán.

Nóra megmutatja a férjének, hogy milyen ajándékokat vett a gyerekeknek. Torvald megkérdezi, magának mit szeretne. Nóra azt feleli, hogy pénzt szeretne kapni, amin majd később vesz magának valamit. Most még nem tudja, mire lenne leginkább szüksége. Torvald szerint ha pénzt ad neki, akkor rögtön elkölti mindenféle haszontalan dologra, és „költekező madár”-nak nevezi.

Megbeszélik, hogy Rank doktor, a családi barát náluk fog vacsorázni karácsony este. (Most délelőtt van.)

Torvald felidézi a tavaly karácsonyt, amikor Nóra a szobájába zárkózva három hétig karácsonyfadíszeket készített, de a végén a macska bejött és mindet darabokra szaggatta. Helmer azalatt egyedül üldögélt és unatkozott. De most már vége a szűkölködésnek.

Megérkezik Rank doktor, Helmer szobájába mennek.

Nórához is vendég érkezik, méghozzá régi barátnője, Lindéné. Tíz éve nem találkoztak, Nóra alig ismeri meg. Kristine sápadtabb, soványabb, öregebb. Három éve megözvegyült és most feljött a városba vidékről. Férje halála után nincs miből megélnie, gyerekei sincsenek. Egészen egyedül maradt.

Nóra elújságolja, hogy a férje igazgató lett a Részvénybankban, így most már szép fizetése lesz, és kicsit jobban tudnak élni.

Lindéné mosolyog. Megjegyzést tesz, hogy Nóra még mindig nem komolyodott meg. Már az iskolában is szórta a pénzt.

Nóra elmeséli, hogy a házasságuk utáni első évben a férje rettenetesen túlhajtotta magát, és halálosan megbetegedett. Az orvosok azt mondták, délre kell utaznia, különben meghal. Így egy évet Olaszországban töltöttek. Az út 1200 tallérba került, ami nagyon sok pénz. Nóra édesapja fizette nekik. Szerencsére Torvald teljesen meggyógyult.

Ezután Lindéné mesél magáról. Elmondja, hogy nem szerette a férjét. Csak azért ment hozzá, mert édesanyja nagyon beteg volt, magatehetetlen, és a két öccséről is neki kellett gondoskodnia. A férje elég jómódú volt, de bizonytalan kimenetelű vállalkozásokba fogott és amikor meghalt, minden összeomlott. Semmi pénzt nem hagyott Kristinére.

Lindéné kénytelen volt mindenféle üzletekkel, óraadással foglalkozni, hogy megéljen. Három évig folyamatosan dolgozott, eltartotta anyját és öcséit. De aztán édesanyja meghalt, a fivérei pedig elhelyezkedtek és már el tudják tartani magukat. Lindéné ekkor ürességet érzett és azt, hogy már nincs miért élnie, nincs kiért dolgoznia. Ott hagyta távoli, vidéki otthonát és ideutazott, mert itt könnyebben talál munkát.

Elmondja, hogy irodai munkát szeretne. Örül, hogy Nóra férje magas pozícióba került, mert meg akarja kérni, hogy szerezzen neki valamilyen állást. Nóra megígéri, hogy szól Torvaldnak az érdekében.

Lindéné megköszöni, de elég furcsa szavakkal. Szép Nórától, hogy így megérti a helyzetét, pláne hogy ő sosem volt hasonló helyzetben, és „alig ismerheti az élet nehézségeit és megpróbáltatásait”. Még azt is hozzáteszi: „Gyerek vagy te, Nóra.”

Ez Nórának rosszul esik. Mindenki azt gondolja, hogy ő igazán komoly dolgokra alkalmatlan, csak mert súlyosabb erőpróbának még sosem volt kitéve.

Ez arra készteti Nórát, hogy elmondja Lindénének az igazságot azzal a nehéz időszakkal kapcsolatban, amikor a férje beteg volt. Ugyanis nem igaz, hogy az apja adott nekik pénzt az olaszországi útra. Ő, Nóra szerezte meg a pénzt.

Elmondja, hogy Torvald nem épült volna fel, ha nem utaznak el, és hogy ő ezzel megmentette a férje életét. Az orvosok megtiltották, hogy elmondja neki, milyen súlyos a betegsége, csak neki, Nórának mondták meg, hogy veszélyben az élete.

Először azzal próbálta rávenni Torvaldot az utazásra, hogy azt állította, ő maga akar külföldre utazni. Mikor erre nemet mondott, mert nincs rá pénzük, akkor felvetette, hogy vegyenek fel kölcsönt, de Torvald erre dühbe gurult.

Nóra tehát magára volt utalva, egyedül kellett előteremtenie a pénzt, férje tudta nélkül. Titokban kölcsönkért valakitől és mindenkinek azt mondta, édesapjától kapta a pénzt.

Beszélni akart apjával, és megkérni, hogy ne árulja el senkinek az igazat, de apja épp azokban a napokban meghalt, így erre már nem volt szükség.

Lindéné csak azon csodálkozik, hogy Nóra a férjének azóta sem mondta el a dolgot. Nóra szerint Torvald a maga férfiúi önérzetével megalázónak érezné, hogy tartozik Nórának, és ez a kapcsolatukat is tönkretehetné. Egyszer majd meg akarja mondani neki, de csak sok év múlva.

Elmondja, mennyi gondot okozott neki ez az ügy. Kamatra kapott kölcsönt, és még most is fizetnie kell a részleteket. Ehhez spórolnia kell, de se a háztartáspénzből, se a gyerekekre kapott pénzből nem vehetett el, így önmagától vonta meg a pénzt. Valahányszor a férje pénzt adott neki új ruhára, csak valami olcsó holmit vett és a többit az adósság törlesztésére fordította. Torvald nem vett észre semmit, de azért ezt nem volt könnyű végigcsinálnia.

Szerencsére akadtak apróbb munkák, amiket el tudott végezni, pl. másolnivalót kapott, így esténként bezárkózott a szobájába és hajnalig dolgozott.

Szerencsére most már hamarosan visszafizeti az egész adósságot, és akkor végre újra költhet magára, és kicsinosíthatja a lakást.

Csöngetnek, megérkezik Krogstad, aki Helmerhez jött. Lindéné összerezzen, amikor meglátja. Krogstad elmondja Nórának, hogy a Részvénybanknál dolgozik, ahol Nóra férje igazgató lett, így üzleti ügyben jött.

Lindéné elmondja, hogy Krogstad régen arrafelé volt joggyakornok, ahol ő lakott. Rosszul nősült, de aztán megözvegyült, és egy csomó gyereke van.

Megérkezik Rank doktor, Nóra bemutatja Lindénének. Rank doktor „erkölcsi beteg”-nek nevezi Krogstadot, aki épp benn van Helmernél. „Ennek az embernek a jelleme a gyökerénél beteg”, azaz erkölcsileg romlott figura.

Nóra megkínálja Rankot és Lindénét mandulás csókkal. Rank doktor csodálkozik, mert úgy tudta, ebben a házban tilos ilyesmit fogyasztani. Nóra azt hazudja, hogy Lindéné hozta neki. Közben elmondja barátnőjének, hogy férje azért tiltotta meg neki az édességet, mert attól fél, hogy megcsúnyulnak tőle a fogai.

Jön Helmer, Nóra gyorsan eldugja a puszedlis zacskót.

Nóra bemutatja a férjének Lindénét, gyerekkori barátnőjét, és elmondja, hogy Kristine kitűnően ért az irodai munkához. Megkéri Torvaldot, hogy mint bankigazgató szerezzen állást a bankban Lindénének. Helmer szerint Lindéné pont szerencsés pillanatban jött, nem kizárt, hogy sikerül neki állást szereznie.

Az olvasónaplónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 2. oldalra!