Franz Kafka: Az átváltozás (olvasónapló)
Nem gondol arra, hogy a beszédét most sem értik, és hogy már nem tud úgy mozogni, mint amikor emberi teste volt. Oda akar menni a cégvezetőhöz, de amint elengedi az ajtószárnyat, rábukik a lábacskáira.
Abban a pillanatban, azon a reggelen először, jóleső érzés tölti el, mert a lábai végre engedelmeskednek neki.
Most azonban, ahogy szembekerül anyjával a padlón, az asszony segítségért kezd kiáltozni, és eszeveszetten hátrál előle, még a terített asztalra is fölül, s észre sem veszi, hogy a felborított nagy kannából ömlik a szőnyegre a kávé.
Gregor előbb meg akarja nyugtatni, de aztán a patakzó kávé láttán állkapcsával néhányszor a levegőbe kap. Erre anyja ismét felordít, és a férje karjába menekül.
A cégvezető már elhagyta az előszobát, kihátrált a nyitott külső ajtón, így a lépcsőházi előtérben a lefelé vezető lépcsőnél jár. Gregor nekirugaszkodik, hogy utolérje. A cégvezető ekkor átugrik néhány lépcsőfokot és egy kiáltással elmenekül, hogy visszhangzik tőle a lépcsőház.
Gregor üldözni akarja, de az apja ekkor felkapja a cégvezető botját, amelyet a kalapjával és a felöltőjével együtt a lakásban hagyott, és a botot meg egy nagy újságot lengetve, lábával dobogva megpróbálja visszakergetni Gregort a szobájába.
Gregor kérlelni próbálja, de apja nem érti a beszédét. Ekkor próbálja alázatosan forgatni a fejét, de apja erre még nagyobbakat dobbant, és sziszegő hangokat ad ki.
Figyeljük meg, hogy minden szereplő viselkedése megváltozik Gregorral szemben! Persze érthető, hogy irtóznak a rovartesttől, de az ő viselkedésük nem kevésbé groteszk, mint Gregoré. Gregor apja például szabályszerűen vademberré változik.
Gregorban megvan a jószándék, hogy megtegye, amit apja akar, de még nincs hozzászokva a rovartesthez, és lassan megy neki a körbefordulás, ráadásul az ajtónyílás túl szűk. Amikor kijött rajta, akkor föl volt egyenesedve, így fért ki, de erre a körülményes manőverre most nincs idő, mert ha apja megüti a bottal, abba akár bele is halhat.
A lábain állva viszont túl széles a teste. Csak akkor tudna visszamenni a szobájába, ha mindkét ajtószárny ki lenne nyitva, de csak az egyik van kinyitva. Apjának persze eszébe sem jut, hogy a másikat is kinyissa: egyre nagyobb lármával űzi Gregort.
Végül Gregor, lesz ami lesz, benyomul a túl szűk ajtónyílásba, mire teste féloldalt felemelkedik s ferdén a két ajtószárny közé kerül. Egyik oldala sebesre horzsolódik és a fehér ajtón csúnya foltok maradnak.
Így sem tud átjutni, hanem beszorul, s ekkor az apja jó erősen belerúg a hátsó felébe, mire Gregor messze berepül a szobájába. Apja a bottal becsapja az ajtót, és csend lesz.
Az olvasónaplónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 8. oldalra!
Hozzászólások
Franz Kafka: Az átváltozás (olvasónapló) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>