Franz Kafka: Az átváltozás (olvasónapló)
Van egy harmadik ok is: Grete azt akarja, hogy Gregorért hozott áldozata nagyobbnak látszódjon. Hiszen a szoba, amiben csak a puszta falak vannak, annyira ijesztő lesz, hogy rajta kívül senki más nem mer majd oda belépni.
„Lehetséges, hogy követelésében a korabeli lányok rajongó természete is közrejátszott, amely mindenben a kielégülését keresi, és amely most Gretét arra csábította, hogy Gregor helyzetét még ijesztőbbé tegye, és így még több áldozatot hozhasson érte.”
Mire utal itt Kafka? Grete „rajongó természete” a fiatal lányoknak azt a hajlamát jelenti, hogy szeretik romantikus történetek hősnőjének képzelni magukat. Grete még bátrabb hősnőnek akar látszani a saját tündérmeséjében, amelyben Gregor játssza a rémisztő szörnyeteg szerepét.
Tehát azért akarja félelmetesebbé tenni Gregort és környezetét, hogy még hősiesebbnek tűnjön fel, amiért be mer menni hozzá.
A vitában persze az anya marad alul, aki amúgy is bizonytalan és nyugtalan. Ekkor Gregor úgy dönt, hogy közbelép. A szekrényt ugyan kiviszik, de az íróasztalt meg akarja menteni, így kidugja a fejét a lepedő alól. Sajnos az anya tér vissza elsőnek, aki nem szokta meg Gregor külsejét, így Gregor gyorsan visszabújik a kanapé alá, hogy megkímélje a látványtól. Az anya felfigyel a meglibbenő lepedőre.
A bútorok tologatása, a csikorgó hangok, a járkálás és kiabálások közepette Gregor valósággal megkergül. Az őrületbe kergeti a zűrzavar, hiába hajtogatja magában, hogy ez semmi különös, csak néhány bútort helyeznek át.
Látva, hogy teljesen kiürítik a szobáját, s elviszik mindenét, amit szeretett, kitör a kanapé alól, amikor épp a szomszéd szobában vannak, de nem tudja, mit mentsen meg először. Ekkor észreveszi a csupa szőrmébe öltözött hölgy képét, amely most még feltűnőbb az üres falon. Gregor felmászik a képre és rátapad az üvegére.
Grete veszi észre előbb Gregort a falon, és át akarja vinni anyját a nappaliba, hogy aztán lekergethesse Gregort a falról. Gregor ül a képen, és elhatározza, hogy nem fogja odaadni.
Az anya ekkor oldalt lép, és meglátja Gregort, aki „egy óriási barna folt” a virágos tapétán. Az anya felkiált („Istenem, ó, istenem!”) és ájultan a kanapéra zuhan. Grete ökölbe szorított kézzel rákiált Gregorra: „Te, Gregor!”. Gregor átváltozása óta ezek az első szavak, amelyeket húga közvetlenül hozzá intéz.
Előzőleg Gregor elhatározta, hogy nyugodt marad és próbál minél kevesebb gondot okozni, itt azonban megfeledkezik erről, és megpróbálja érvényesíteni az akaratát. Azonban hiába törekszik a kíméletességre, végül az egész családját feldühíti.
Ami az anyát illet, az ő reakciója arra utal, hogy számára Gregor elsősorban egy „óriási barna folt” a falon, és csak másodsorban a fia. Ezt abból tudjuk, hogy nem próbál beszélni hozzá, nem próbál kommunikálni vele, és semmi jelét nem adja szeretetnek. Csak jajgatni és elájulni képes.
Ugyanakkor az apával ellentétben az anya szívében megmaradt a szeretet a fia iránt. De hiába minden anyai érzés, az asszony képtelen elviselni Gregor látványát.
A legtöbb ember ösztönösen irtózik a rovaroktól, és Gregor most egy hatalmas rovar, így a szerettei akarva-akaratlan undorodnak tőle.
Hiába tudják, hogy ő Gregor, ösztönösen borzadnak tőle, és egyre kevésbé tudják legyűrni az iránta való ellenérzésüket. Még ránézni sem bírnak, nemhogy szóljanak hozzá vagy kommunikálni próbáljanak vele non-verbális úton vagy ilyesmi.
A fenti jelenetben történik meg először, hogy valaki szól Gregorhoz, amióta Gregor rovarrá változott.
Grete az első, aki végre mond valamit Gregornak, de ő is csak dühében, és nem éppen kedves szavakat intéz hozzá. Úgy mondja ki a nevét, mintha szitkozódna, nem pedig úgy, mint aki a bátyjához beszél. Ez már előreutal a 3. rész történéseire.
Ezután a lány átszalad a szomszéd szobába valami eszenciáért, hogy eszméletre térítse az anyját. Gregor utánamegy, hogy segítsen, feledve, hogy már nem tud neki tanácsot adni, mint régen. Grete megijed tőle, és leejt egy üvegcsét, ami összetörik, egy szilánk megsebzi Gregor arcát, és valami maró orvosság is ráfolyik.
Az olvasónaplónak még nincs vége, a folytatáshoz kattints a 13. oldalra!
Hozzászólások
Franz Kafka: Az átváltozás (olvasónapló) — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>