Az enciklopédista mozgalom

Az Enciklopédia a kor nagy szellemi vállalkozása volt, amely köré egy mozgalom szerveződött francia tudósok, gondolkodók, művészek részvételével.

A mű alcíme: A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára. Hatalmas nagy munka volt, amely a 18. század legmodernebb ismeretanyagát foglalta magában: a legelvontabb filozófiai kérdésektől a mezőgazdaságig és az egyes mesterségekig a kor teljes tudásanyagát összegezte.

Az Enciklopédia 1751 és 1772 között jelent meg 28 kötetben (ebből 17 kötetnyi szöveg volt és 11 kötetnyi ábra). 1777-ben ehhez kiadtak még 5 kötetnyi függeléket, aztán még 2 kötetnyi ábrát. Összesen tehát 33 kötetes lexikonként lett ismert Európában.

A kiadvány szerkesztője Denis Diderot (1713-1784) lett, aki mellett társszerkesztőként Jean le Rond D’Alembert (1717-1783) dolgozott.

Nagy tekintélyű emberek lévén kitűnő francia és külföldi munkatársakat tudtak egybegyűjteni – munkájuknak elismert tudományos rangja volt. Cikkíróik közé tartozott például Marie de Cavitat Condorcet márki (1743-1794) és Voltaire (1694-1778) is.

Ez a munka lett az új világnézet tudományos megalapozója. Nem egyebet tett, mint hogy a tudomány álláspontját szembeszegezte a teológia tanításaival, az egyház és az állam intézményeivel.

Nem véletlen, hogy megjelenésekor hatalmas vihart kavart: politikai és világnézeti viták középpontjába került. Támadták a jezsuiták, a Sorbonne egyetem professzorai, a kormány betiltotta terjesztését. Még a pápa is elítélte. Emiatt D’Alembert, aki nem volt filozófus, hanem természettudósként vett részt a szerkesztésben, fel is hagyott a szerkesztői munkával.

Az előfizetők száma mégis egyre nőtt. Támogatói főleg a francia polgárságból kerültek ki, akik szerették volna, ha végre náluk is megvalósul az az ipari forradalom, amely Angliában már rég lezajlott.

Mivel a mozgalmat főleg a polgárság támogatta, a Rajnától keletre, Németországban és Kelet-Európában – ahol a polgári réteg még kis számú és gyenge volt – a felvilágosodás eszméi csak később kezdtek terjedni. S még akkor is, polgárság nem lévén, a polgárosuló, értelmiségivé váló nemesség tette magáévá őket, ahogy az nálunk is történt.

Diderot-nak az Enciklopédiából olyan csekély bevétele volt, hogy többször kétségessé vált, folytatják-e a kötetek kiadását (II. Katalin cárnő úgy próbált javítani Diderot anyagi helyzetén, hogy 1765-ben megvette a filozófus könyvtárát, amely továbbra is Diderot birtokában maradt, aki, mint a könyvtár kezelője, a cárnőtől éves járandóságot kapott).

A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 6. oldalra!