Irodalomelméleti alapfogalmak: episztémé, diskurzus, paradigma
Thomas Kuhn paradigmaelmélete
A Thomas Kuhn amerikai elméleti fizikus által alkotott paradigmaelmélet erősen meghatározta a XX. század szellemi életét.
Nagy fordulatot jelentett az emberek gondolkodásában Kuhn A tudományos forradalmak szerkezete című könyve, melynek első változata 1962-ben jelent meg Chicagóban, 1972-ben pedig kiadták egy erősen átdolgozott változatát. Nagy sikerű, de tragikus sorsú könyv volt: szerzője egész életében védekezni kényszerült miatta.
Paradigma: görög szó, jelentése: minta, példa, ill. lefutási sor, azaz valamely (szó)kategória szegmentálható elemeinek vertikális sora, szemben a horizontálisan szegmentálható elemekkel, a szintagmákkal.
A tudományelméletben a paradigma az előfeltevéseket meghatározó kérdésirány, melyet az adott értelmező közösség tagjai osztanak.
Egy tudós közösségben bizonyos alaptörvényeket mindenki elfogad egy paradigmán belül. Egy fogalomnak meghatározott jelentése van, és megvan a képzés mechanizmusa. (Például a Curie házaspár kísérletezett és azt gondolták, hullámjelenséget vizsgálnak. Ilyenkor meg kell kérdezni, hogy mi van, ha ez nem hullám. És így jöttek rá, hogy ez a sugárzás.)
Könyvében Kuhn a komulatív, egyenes irányú tudományfejlődés eszményét akarja megcáfolni. A haladás valami másban mutatkozik meg szerinte. A tudomány fejlődése tudományos forradalmak, paradigmaváltások folyamata.
Paradigmaváltás akkor következik be, ha a világról alkotott elképzelésben egy megoldhatatlan dolog, anomália következik be, és az ember elveti, amit korábban gondolt. Villámcsapásszerű változás ez, száznyolcvan fokos fordulat. Ugyanazt a jelenséget nézi és mégis mást lát egy régi és egy új paradigma képviselője.
Heinrich Wölfin Művészetelméleti alapfogalmak című könyvében rendszerezi a művészeteket. Kiderül belőle, hogy az emberek nem ugyanúgy néznek a különböző korszakokban, vagyis az új korszakban a látás megváltozik, mást látnak.
A paradigmaváltás mindig teljesen véletlenszerű: nem lehet szándékosan elhatározni. Nem tervezhető, nem kalkulálható. Ilyenkor megváltozik a fogalmak jelentése, és a régi paradigma képviselői folyamatosan elfogynak, mert mindenki áttér az újra.
Mivel a fogalmak mást jelentenek az új paradigmában, van, amit csak bizonyos paradigmán belül tudok bizonyítani, ezt nevezzük transzparadigmatikus érvnek. Nem létezhet bizonyos dolog egy adott paradigmában, ha nincs rá fogalom, márpedig a fogalmat nem lehet átvinni egyik paradigmából a másikba. (Jó példa a bolygó fogalma. A bolygó se nem üstökös, se nem csillag. Amíg nem létezett a bolygó fogalma, addig nem tudták felfedezni az Uránuszt.)
A lap aljára értél, a folytatáshoz kattints a 4. oldalra!
Hozzászólások
Irodalomelméleti alapfogalmak: episztémé, diskurzus, paradigma — Nincs hozzászólás
HTML tags allowed in your comment: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>